Rákkutatás a betegek részvételével (1.)

A Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikája, a fővárosi egyesített Szent István és Szent László Kórház, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház – a cikksorozat azt mutatja be, milyen tapasztalatokat szereztek Magyarország onkológiai osztályain a klinikai kutatásokról, s egyes intézetekben mely betegségtípusok tudományos vizsgálatára koncentrálnak.

A holnap gyógyszereit tesztelik az onkológiákon. A szakmailag felkészült kórházakban a betegek bevonásával tesztelik azokat a készítményeket, amelyekkel hatékonyabban, kevesebb mellékhatás mellett tudják ellátni a rákbetegeket. Egyes intézetekben néhányan, máshol a betegek többsége részese egy-egy, a klinikai rutinban még elérhetetlen – sokszor megfizethetetlen – készítmény kipróbálásának. A szerepvállalás önkéntes: a betegeket a gyógyulásuk esélyének növelése, az orvosokat az új módszerek megismerése, a tudományos ambíció és a segíteni akarás motiválja. A Rákgyógyításnak onkológus főorvosok nyilatkoztak a klinikai kutatások eddigi eredményeiről és legígéretesebb fejleményeiről.

Megelőzhető lesz a mellrák?

Prof. Dr. Thurzó LászlóEmlőrákos asszonyok, a gyomor-bél és a fej-nyaki régió daganataival, nőgyógyászati tumorral, központi idegrendszeri daganatokkal kezelt betegek – sorolja prof. dr. Thurzó László, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának intézetvezetője, mely betegségekben szenvedő páciensek vesznek jelenleg részt a Tisza parti városban klinikai kutatásokban.

A “klinikai vizsgálat” kifejezés olyan gyógyszerteszteket takar, amelyek során a számos vizsgálati körben már biztonságosnak ítélt készítményeket immár betegek is megkapják. A hosszú éveken át fejlesztett és sok-sok próbát kiállt hatóanyagok működését figyelik meg, mielőtt azokból hivatalosan is gyógyszer válna. A kutatás során válik véglegessé, hogy a készítmények valóban elég hatékonyak-e ahhoz, hogy hivatalosan elismert, s a betegeknek a jövőben rutinszerűen adható gyógyszerek váljanak belőlük.

Természetesen nem vaktában kísérleteznek: mielőtt egy új hatóanyag-kombinációt a betegeknek adnának, annak számos, rendkívül szigorú biztonsági kritériumnak kell megfelelnie. Csak azoknak ajánlják fel a részvétel lehetőségét, akiknél az orvosok úgy értékelik, hogy számukra előnyt jelenthet az, ha az egyébként is alkalmazott készítmények mellett lehetőséget kapnak egy újabbat is kipróbálni.

Szegeden nemcsak betegeket, egészségeseket is vizsgálnak, a klinika ugyanis részese annak a kutatásnak, amely az emlőrákra hajlamosnak ítélt nők esetében vizsgálja, hogy egy készítménnyel meg lehet-e előzni a tumor valóságos kialakulását.

– A hormonérzékeny emlőrákkal operált nőknél már bevett gyakorlat, hogy hormonkezeléssel csökkenteni lehet a kiújulás kockázatát. Most azt vizsgáljuk, hogy ugyanez a kezelés vajon alkalmas-e arra, hogy magának az elsődleges ráknak is megelőzze a megjelenését. Logikájában nem történik más mint például akkor, amikor a trombózisra hajlamos embereknek véralvadásgátlót adunk, hogy megakadályozzuk a vérrögképződést – magyarázza Thurzó László.

A kezdeti eredmények ugyan biztatók, ám a kutatás jellegéből adódóan több évtizednek kell ahhoz eltelnie, hogy elég adat álljon rendelkezésre arról, a gyógyszert szedő nőknél hosszú távon valóban kisebb arányban fordul elő a daganat mint azoknál, akik nem kaptak megelőzési céllal hormonkészítményt.

Minél több beteget bevonnak a vizsgálatokba

Prof. Dr. Bodoky György– A legoptimálisabb az volna, ha minden egyes betegünket klinikai vizsgálat keretében láthatnák el – jelöl meg ambiciózus célt prof. dr. Bodoky György onkológus, a fővárosi egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. A budapesti osztályon egyes betegségek esetében ezt a célkitűzést meg is valósították: a kórházban kezelt májrákos betegek szinte mindegyike, a vastagbéldaganatos páciensek 80 százaléka, a gyomorrákkal kezeltek 60 százaléka résztvevője valamely kutatásnak, s a hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált betegek közül is csaknem minden második emberre igaz ez a megállapítás.

– Az évtizedek óta ismert kemoterápiákat szőnyegbombázáshoz hasonlíthatjuk, mivel a gyógyszerek az egészséges sejteket is roncsolják.  Nekünk viszont csak a daganatos sejtek pusztítása a célunk, ezért fontos az, hogy minél inkább ki tudjuk választani azokat a hatóanyagokat és metódusokat, amelyek kifejezetten a daganatsejtekhez kötődnek, s nem gyengítik az egészséges szöveteket – indokolja a folyamatos kutatások létjogosultságát Bodoky György, hangsúlyozva: a genetikai ismeretek fejlődésével egyre pontosabban képesek célozni a daganatokra, ezért a terápiák az idő múltával egyre inkább egyénre szabottakká válhatnak.

Az osztályon nemcsak a daganatellenes kezeléseket tesztelik, újfajta fájdalomcsillapító, trombózisgátló és a betegség nyomán fellépő vérszegénységet kezelő terápiákkal is folynak klinikai vizsgálatok.

– A gyógyszerkutatásban résztvevő betegeink miközben megkapják a szokásos kezeléseket, hozzájuthatnak olyan készítményekhez, amelynek bevetése még nem része a klinikai rutinnak – ecseteli a betegek számára elérhető előnyöket Bodoky György, majd hozzáteszi: minden egyes páciens esetében személyesen beszélget el az érintettel, akiről leletei ismeretében az osztályon úgy gondolják, hogy érdemes lehet részt vennie egy-egy új hatóanyag kipróbálásában. A kockázatok és az optimális esetben várható előnyök mérlegelése után a betegek többsége nyitott a részvételre.

Túl sok a potenciális résztvevő

Az, hogy valaki részese lehet-e egy vizsgálati folyamatnak, nem az orvosok jó szándékán múlik: a nemzetközi gyógyszervizsgálatokban rendkívül szigorú kritériumokat támasztanak, hogy mely beteget szabad bevonni egy adott programba. Ezt befolyásolja a daganat szövettani diagnózisa, stádiuma, a beteg általános állapota, társbetegségei, a korábban kapott gyógyszerek, illetve az, ahogyan arra a szervezete reagált.

Mindez – miként a szoros orvosi kontroll is – a betegek biztonságát szolgálja, a kezeléstől várható hozadéknak ugyanis nagyobbnak kell lennie, mint a felvállalt kockázatnak. Az orvosoknak is fontos, hogy részt vegyenek a különféle vizsgálatokban, mert ezzel folyamatosan tájékozódhatnak a legújabb kezelésekről és saját tapasztalatokat szerezhetnek az egyes eljárásokról.

Prof. Dr. Pintér TamásErről dr. Pintér Tamás, az ország egyik legaktívabb vidéki vizsgálóhelyeként számon tartott győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház onkoradiológiai centrumának főorvosa beszélt.

– A ma az onkológiában nagyágyúnak tartott, az utóbbi néhány évben bevezetett célzott kezeléseket mi már évek óta ismerjük és alkalmazzuk, mivel csaknem mindegyik esetében részesei voltunk azoknak a nemzetközi klinikai vizsgálatsorozatoknak, amelyek keretében bizonyítékokat gyűjtöttek ezen gyógyszerek hatékonyságáról – tájékoztat Pintér Tamás.

Győrben 1993 óta szerveznek gyógyszerkutatásokat: jelenleg az emlőrák, gyomorrák és hasnyálmirigyrák mellett a fej-nyaki régió új daganatkezelésében is részt vesznek, s hamarosan belevágnak egy vizsgálatba, amely az előrehaladott veserákos betegek életesélyeinek javítását célozza.

– Az osztály 15 éves szakmai munkájának eredményeként majdhogynem minden héten érkezik felkérés újabb gyógyszervizsgálatra. Ennek örömteli üzenete, hogy a terápiák fokozott fejlődésével egyre több az új, kivizsgálandó gyógyszer, másrészt viszont elszomorító, hogy Magyarországon sajnos bőven van daganatos beteg, akik potenciális résztvevői lehetnek a vizsgálatoknak – világítja meg az érem mindkét oldalát Pintér Tamás.

A jövő gyógyszerei a jelenben

Dr. Erfán JózsefAz országos átlagnál is rosszabb a daganatos betegségek előfordulási aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezen belül különösen aggasztó a fej-nyaki régió tumorainak kiugróan magas száma – ezért is kísérik itt különös figyelemmel azokat a Pintér Tamás által is említett vizsgálatokat, amelyek e daganatok gyógyítását célozzák. Erre dr. Erfán József, a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház onkológiai centrumának főorvosa tér ki, hangsúlyozva: a klinikai kutatásokban való részvétellel a betegeknek biztosíthatják, hogy olyan új készítményekhez is hozzáférhessenek, amelyekre normál esetben törzskönyvi engedély és finanszírozás hiányában még éveket várni kellene.

– Ha a kutatások nyomán látjuk a jövő gyógyszereit, az orvosaink is felkészültebbek lehetnek az új terápiás lehetőségeket illetően – mondja Erfán József. Hozzáteszi: az onkológia új korszakba lépett, a fejlődés következtében egyre több ráktípus kezdi krónikus betegség formáját ölteni.

– Miként a cukorbetegség sem gyógyítható meg, ám megfelelő kezeléssel és diétával mellette is közel teljes élet élhető, ez ma már igaz többek között egyes vérképzőrendszeri vagy emlőtumorokra is. Igaz, hogy az előrehaladott daganatos betegeket ma még sok esetben nem is tudjuk meggyógyítani, ám az új módszereknek és gyógyszereknek köszönhetően egyre több olyan daganattípus van, amelyet kordában tudunk tartani vagy el tudunk pusztítani – fogalmaz a nyíregyházi főorvos.


Kapcsolódó cikkek:
Rákkutatás a betegek részvételével (2.)
Rákkutatás a betegek részvételével (3.)
Rákkutatás a betegek részvételével (4.)
Rákkutatás a betegek részvételével (5.)


Kapcsolódó cikkek