Pszichológiai rehabilitáció rákbetegeknek és ápolóiknak

A Magyar Pszichoonkológiai Társaság budapesti konferenciáján pszichológusok mellett szakdolgozók és betegek is felszólaltak, hogy elmondják, hogyan segítette őket a pszichológiai segítségnyújtás.

Mailáth Mónika

Mailáth Mónika

– A legtöbbet az ápolók foglalkoznak a betegekkel, ezért fontos, hogy megismerjük egyrészt a nővérek tapasztalatait, másrészt foglalkozzunk azzal is, hogy ők miként képesek hosszú távon dolgozni az onkológián – indokolta Mailáth Mónika, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság (MPOT) elnöke, hogy a szakmai társaság XIII. kongresszusán hangsúlyos szerepet szántak a betegágy mellett a legtöbbet dolgozó nővéreknek.

– Onkopszichológia nélkül, a beteg ember teljességének megértése és segítése nélkül nehéz boldogulni a daganatellenes küzdelemben – jelentette ki Rohánszky Magda tiszteletbeli elnök. Visszaemlékezve az MPOT 15 évvel ezelőtti megalakulására, elmondta: másfél évtized alatt számos onkológia kongresszuson jelen voltak az onkopszichológusok, igyekeztek úgy az orvosokkal, mind a betegekkel megismertetni és elfogadtatni mindazokat módszereket és pozitív eredményeket, amelyekkel a pszichológia képes segíteni a betegeket a gyógyulásban, az orvosokat a gyógyításban.

A szakmai előadások sorát Petrányi Ágota, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centrumának onkológus-radiológus főorvosa nyitotta, aki a rendszeres mozgás, a fizikai aktivitás testre és lélekre való kihatását ismertette. Számos orvosi ténnyel, kutatási eredménnyel támasztotta alá, hogy jobb esélyük van a teljes felépülésre, illetve a hosszabb távú progressziómentes túlélésre azoknak a betegeknek, akik nem hagyják el magukat, s a mindennapok során rendszeresen intenzíven mozognak. Kovács Péter, az Országos Onkológiai Intézet előadója az onkopszichológiai rehabilitációról szólva kitért arra, hogy milyen alkalmazkodásra van szükség a betegek részéről a betegút egyes állomásain, s milyen sokat ronthat a betegek állapotán, ha a daganatos kór miatt pszichiátriai betegségekhez közeli állapotba kerülnek lelkileg.

Az előadások során sok szó esett a hozzátartozókat érintő terhekről, ugyanakkor arról is, hogy egy daganatos betegség diagnózisa az érzelmi életre és a család működésére nemcsak negatív, hanem – szakszóval a poszttraumás növekedésnek nevezett jelenség révén – pozitív hatást is kifejthet. Több referátum foglalkozott a hospice ellátással, valamint az onkológiákon dolgozó ápolók kiégésével, s támogatásával. A kétnapos konferencia lehetőséget nyújtott arra is, hogy résztvevők a gyakorlatban is megtapasztalják az egyes pszichológiai módszerek működését, hatását. A jelenlévők részt vehettek körtáncban, Do-In tornán, Mindfulness (tudatos jelenlét) foglalkozáson, zeneterápiás és meseterápiás csoportban.

A konferencián elhangzott előadások absztraktjait összefoglaló kiadvány PDF formátumban innen letölthető.