Legyenek nyilvánosak az onkológiák eredményességi mutatói

– Nem tudjuk, hogy idehaza az egyes onkológiai osztályok milyen eredményességgel kezelik a betegeket – állapította meg prof. dr. Bodoky György tiszteletbeli elnök, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) november 17-19. között zajló országos kongresszusának sajtótájékoztatóján Budapesten. Szavai szerint mind szakmailag, mind a lakosság részéről jogos elvárás, hogy nyilvánossá tegyék az intézmények az eredményességi mutatóikat. Példaként a főorvos saját osztályát említette: a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centruma szakmai fórumokon rendszeresen publikálja egyes betegségtípusokban a gyógyulási arányszámait, illetve hogy az adott stádiumban kezelni kezdett, de már gyógyíthatatlan betegek számára mennyi életidőt sikerült a kezelésekkel biztosítani.

– Ne legyen kötelező a nyilvánosság, de amely kórházak ebben partnerek, azok egységes, egymással összehasonlítható módon tegyék közzé az adataikat. Ez egyrészt segítené a betegeket az intézményválasztásban, másrészt lehetővé tenné, hogy az osztályok átvegyék egymástól a jó gyakorlatokat, s országos szinten javulhasson a betegellátás színvonala – érvelt Bodoky György.

A professzor megjegyezte: a modern daganatellenes terápiák alapvetően elérhetők a hazai onkológiai centrumokban, ebben nagy előrelépést hoz, hogy januártól újabb gyógyszerek kerülnek be a közfinanszírozásba. Néhány kiemelt kezeléstípusnál vannak szakmai viták abban, hogy túl szűkre szabták-e azon intézetek körét, ahol hozzá lehet jutni a kezelésekhez, például egyes immunterápiákhoz.

– Meg kell találni az egyensúlyt abban, hogy csak elegendő betegszám, megfelelő tapasztalat birtokában alkalmazhassanak egyes kezeléseket, viszont senkitől se legyen földrajzilag túl távol az ellátás, mert akkor a betegek egy része nem fog eljutni a legkorszerűbb terápiát nyújtó osztályokra – fogalmazott Bodoky György.

– Budapesten több lehetősége van egy rákbetegnek, mint vidéken: egymástól néhány metróállomásnyi távolságra akár több intézménytől is kérhetnek kezelési javaslatot, másodvéleményt, míg egy kieső vidéki településről fél napba is telhet eljutni még a legközelebbi onkológiai centrumba is, nemhogy hetente más régióba járni kezelésre – erősítette meg az elhangzottakat dr. Pajkos Gábor, az MKOT elnöke. A Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa azzal folytatta: „a betegeink lakóhelyén és életkörülményein nem tudunk változtatni, de azon igen, hogy ha eljutottak az onkológiára, ott egységesen magas színvonalú kezelést kapjanak, függetlenül attól, hogy az ország melyik osztályán kezelik őket.”
Újabb onkológiai irányelvek

– Az onkológiáknak az adott finanszírozási keretek között is van mozgásterük a terápiaválasztásban és a terápiák ütemezésében követni a világ legújabb kutatási eredményeit. Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság 2016-os kongresszusáról hazatérve például Kecskeméten azonnal hozzáigazítottuk a fej-nyaki daganatos betegeink kezelését a világkongresszuson közzétett új javaslatokhoz – mondta Pajkos Gábor.

Az MKOT a hazai ellátás szakmai színvonalának fejlesztése érdekében lefordíttatta, s kiadta magyar nyelven az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) által jegyzett, jelenleg aktuális nemzetközi terápiás útmutatókat. A kiadványt a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért Alapítvány támogatásával az ország minden onkológiájára eljuttatták. Eddig az áttétes vastagbélrák és a prosztatarák európai kezelési sémáit tették közzé, a sorozat folytatását tervezik. Ugyan a kezelésekben a hazai finanszírozási protokoll tekinthető csak hivatalos útmutatásnak, de a szakmai munkát segítheti, ha a szakorvosok ismerik a jelenlegi európai gyakorlatot.