Komplementer medicina: szigorúbb szabályozást sürget az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya új állásfoglalást adott ki „A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások” címmel. A tudósok ebben azt kifogásolják, hogy – szemben a konvencionális orvoslással – nem kell bizonyítani a komplementer eljárások hatékonyságát és biztonságosságát. Álláspontjuk szerint a jelenlegi törvényi háttérrel ez egyet jelenthet a bizonyítékok nélküli gyógyászattal, ami súlyos kockázat a betegekre nézve. Emiatt elengedhetetlen, hogy az egyes nem konvencionális eljárásokat is csak akkor lehessen alkalmazni, ha az adott betegségre vagy kóros állapotra bizonyítottan hatékonyak, és semmilyen káros következménnyel nem járnak – hangsúlyozták.

A dokumentum szerint az aktuális magyar jogszabályi háttér nem megnyugtató, ennek az újragondolása, egységes jogi háttér kialakítása szükséges. Pontosan meg kell határozni, hogy kik, milyen végzettséggel, milyen feltételek mellett és milyen területen alkalmazhatják az egyes komplementer eljárásokat. A most hatályos rendelet értelmezése szerint ugyanis jogilag szabályos szinte minden eljárás, akkor is, ha súlyosan veszélyeztető, ha hatástalan, ha a kuruzslás határait súrolja – közölték.

Azt is javasolják, hogy „alternatív medicina” helyett „komplementer eljárásoknak” nevezzék az ilyen tevékenységeket.
Kiemelték, hogy az akadémiai álláspontot az Egészségügyi Tudományos Tanács is támogatja. Kitértek arra is, egyetértenek az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) véleményével, amely szerint a homeopátia esetében „nincs evidencia arra”, hogy a placebónál hatékonyabb, ezért komplementer eljárásnak sem tekinthető.

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya állásfoglalása teljes terjedelmében itt érhető el.

Az állásfoglalás egy nyílt levél formájában megfogalmazott kritikája pedig itt olvasható.