Kardiológiai irányelvek a ráktúlélők utánkövetésére

Az Európai Kardiológus Társaság (European Society of Cardiology; ESC) irányelvfejlesztő bizottságának felügyelete mellett jelentés készült a rákellenes kezelések kardiovaszkuláris toxicitásáról (2016 ESC Position Paper on cancer treatments and cardiovascular toxicity developed under the auspices of the ESC Committee for Practice Guidelines) – adta hírül a Medical Online orvosi szakportál. A European Heart Journal-ben és az ESC honlapján is olvasható kardio-onkológiai írás egyik szerzője, a jelentést összeállító bizottság egyik elnöke, Patrizio Lancellotti nyilatkozata szerint elmondható, hogy a rákellenes kezelések folyamatosan fejlődnek, és napjainkban egyre több beteg éli túl a tumoros kórképeket, azonban mindeközben folyamatosan nő a kardiovaszkuláris problémák száma, mivel a besugárzás és a rákellenes gyógyszerek toxikusak lehetnek a szív számára. A ráktúlélők, tette hozzá a belgiumi professzor, leginkább kardiovaszkuláris betegségek miatt fognak elhalálozni.

Mint Jose Luis Zamorano, a jelentést összeállító bizottság spanyol elnöke hangsúlyozza, az orvosoknak nem a rákot, hanem az egész embert kell kezelniük, és különös tekintettel kell lenniük a kezelt rákbetegek kardiovaszkuláris állapotára, mivel sokuk nem a rák, hanem a kezelés mellékhatásaként kialakuló kardiális komplikációk miatt fog meghalni.

A jelentés kitér arra, hogy a különböző rákellenes kezelések mi módon károsítják a kardiovaszkuláris rendszert, és az okozott kardiovaszkuláris komplikációk szempontjából 9 kategóriát állapít meg:

1. Miokardiális diszfunkció és szívelégtelenség;
2. Szívkoszorúér-betegség;
3. Szívbillentyű-zavar;
4. Szívritmuszavar;
5. Arteriális hipertenzió;
6. Tromboembólia;
7. Perifériás érbetegség és agyvérzés;
8. Pulmonális hipertenzió;
9. Perikardiális komplikációk.

A jelentés valamennyi komplikáció-kategória esetében felsorolja, hogy milyen típusú betegeknél növekszik a kockázat, továbbá azt is tárgyalja, hogy miként lehet detektálni, illetve megelőzni az adott mellékhatást. A jelentésben továbbá azzal kapcsolatban is olvashatók ajánlások, hogy hogyan kell kezelni és utánkövetni a már kialakult kardiotoxicitást. Példaként említhető az antraciklinek és a trastuzumab együttes adminisztrációja, ami az emlőrákos betegeknél jelentősen megnöveli a szívelégtelenség incidenciáját – ez a kardiotoxikus hatás azonban a kétféle szer adása között gyógyszermentes intervallum beiktatásával szignifikáns mértékben csökkenthető.

A megelőzés és a kezelés részeként a szerzők többek között megemlítik kardioprotektív szerek – pl. angiotenzinkonvertáló enzimgátlók vagy béta-blokkolók, dexrazoxán – használatát, továbbá kiemelik az egészséges életmód, ezen belül az egészséges táplálkozás, a nemdohányzás, a rendszeres testgyakorlás és a testsúlykontroll fontosságát. A szerzők különösen az aerobik mozgásforma hasznosságára hívják fel a figyelmet, mivel, mint írják, ez a módszer ígéretes stratégia a kemoterápia által kiváltott kardiotoxicitás megelőzésében és kezelésében.

A ráktúlélők hosszú távú követése érdekében fontos a betegek tájékoztatása már a kemoterápia kezdetén azzal kapcsolatosan, hogy a terápia mellékhatásaképpen megnő a kardiovaszkuláris rizikó, és támogatni kell a betegeket az életmódbeli változtatások kivitelezésében. Arra is meg kell tanítani a betegeket, hogy felismerjék, és azonnal jelentsék a kardiovaszkuláris betegségek korai tüneteit.

Forrás: Medical Online