Dilemmák a gyógyszeripari szponzoráció körül

Tízből majdnem kilenc orvos, aki részt vett az USA-ban használatos tüdő- emlő-, prosztata- és kolorektális rák kezelési algoritmusok kiépítésében, anyagi juttatásban részesült a gyógyszer- és orvosi eszközgyártó ipartól, állapította meg a University of North Carolina Lineberger Comprehensive Cancer Center tanulmánya.

A National Comprehensive Cancer Network (NCCN) terápiás irányelveinek írásában részt vevő 125 orvos közül 108 fő részesült valamilyen formájú ipari szponzorációban (a Medicare és a Medicaid ezen irányelv alapján dönt arról is, hogy milyen gyógyszerek off-label alkalmazását finanszírozza). A vizsgált szponzoráció lehetett éttermi vagy szállodai számla kifizetése, előadói díj vagy kutatási támogatás, írja tanulmányában Aaron Mitchell, Ethan Basch és Stacie Dusetzina (Financial Relationships With Industry Among National Comprehensive Cancer Network Guideline Authors, JAMA Oncology). A kutatók a NCCN-irányelvek orvos szerzői által 2014-ben kapott ipari támogatás összegének néztek utána, ezért, mint írják, eredményeik nem teljes körűek. A kifizetések többsége belül volt azon a határon, amit az anyagi érdekütközések megelőzése érdekében az NCCN megszabott, azonban a szerzők 6%-a, azaz nyolc fő túllépte ezt a határt.

A tanulmány vezető szerzője, Aaron Mitchell nyilatkozata szerint a rákterápiás irányelvek szerzőinek nagyfokú az anyagi kapcsolata az iparral, ezért fontos feltenni a kérdést, vajon ez befolyásolja-e az irányelveket. Mint a társszerző Stacie Dusetzina hozzáteszi, nem egyértelmű, hogy az ipari szponzoráció nem megfelelő irányban befolyásolja az irányelvek szerzőit, azonban fontos e kapcsolat elemzése, mivel az bizonyos, hogy befolyással van a terápiás döntésekre és a terápia költségeire.

Vizsgálatuk során a kutatók a szövetségi kormányzat által működtetett publikus adatbázisban (Open Payments program) néztek utána az NCCN irányelv-szerzők által kapott szponzorpénzeknek. A program a „Patient Protection and Affordable Care Act” elnevezésű törvény (Obamacare) 2010-es hatályba lépése óta kötelezi a gyógyszer- és orvosi eszközgyártókat az orvosoknak és oktató kórházaknak juttatott, 10 dollárnál nagyobb összegek nyilvánosságra hozására (az irányelvek nem orvos szerzői által kapott szponzorpénzekről a tanulmány szerzői nem rendelkeztek adatokkal).

Mivel a tanulmányt nem arra tervezték, hogy megállapítsa, a szponzoráció befolyásolta-e a klinikusok terápiás gyakorlatát vagy az általuk javasolt irányelveket, a kutatók felhívják a figyelmet a további, ezt célzó vizsgálatok fontosságára, mivel, mint írják, az általuk talált szponzorációs arány meglehetősen magas.

A Medical Online szakportál további részleteket is közöl a megállapításokból.