A Magyar Elhízástudományi Társaság 5 pontos felhívása

Az elhízás a daganatos betegségekkel is összefüggésben áll, így a rákmegelőzés szempontjából is fontos minden, az “elhízás-járvány” megállítására tett törekvés.

Amint Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke által a szakmai társaság konferenciája apropóján közzétett közleményben fogalmaznak, az elhízás a 21. század egyik legnagyobb kihívást jelentő népegészségügyi problémája.

Az OECD-országokban csaknem minden negyedik ember elhízással él, a felnőttkori elhízás átlagos aránya a 2010-es 21%-ról 2016-ra 24%-ra nőtt, így további 50 millióval nőtt az elhízással élő személyek száma. A mozgásszegény életmód minden gyermek és felnőtt korosztályban jellemző, a túlzott kalóriabevitel több mint 20%-kal nőtt az elmúlt 50 évben. Az elhízás előfordulása a világ országaiban szoros összefüggést mutat a COVID-19 megbetegedéssel és halálozással, az elhízás egyre nagyobb pénzügyi terhet ró az egyénre és az egészségügyi rendszerekre.

Az elhízás évente mintegy 70 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak az egészségügyi közvetlen költségek és a munkából való távolmaradás miatt. Az elhízásból adódó közvetlen egészségügyi költségek 39%-kal, a közvetett egészségügyi ráfordítások mintegy 30%-kal növelik az egészségügyi alapok kiadásait. Prognosztizált számítások azt mutatják, ha az európai kormányok a testsúly problémából adódó többlet egészségügyi ráfordításra elkülönített összes meglévő és jövőbeli forrást a legköltséghatékonyabb kezelési módszerekre fordítanák, egyes országok egészségügyi alapjai akár 60%-os megtakarítást elérhetnének.

Magyarországon országos lakossági felmérés összehasonlító adatai alapján vizsgálták a pandémiás időszakban az elhízás előfordulását és trendjét. A megelőző évek átlagaihoz képest jelentősen emelkedő előfordulás tapasztalható, különösen a fiatal felnőtt korcsoportokban.
Az elhízás előfordulása a COVID-19 megbetegedéssel és halálozással szoros összefüggést mutat hazai adatok szerint is, különösen a 18-45 éves korosztályban. A Covid-fertőzésben elhunytak között a súlyos fokú elhízás diagnózisa jelentős arányban jelen van, lényegesen meghaladva a lakossági adatokban észlelt BMI 35 kg/m2 feletti gyakoriságát.

A túlsúllyal vagy elhízással élő személyek már többségben vannak az OECD-régióban, és az elhízás járványa továbbra is terjed, ez a tendencia egyetlen országban sem fordult meg. Megfelelő stratégiával kell rendelkezni az elhízás problémájával kapcsolatban, valamint nemzeti tervvel és ütemezett végrehajtására szánt erőforrásokkal. A nemzeti stratégiának túl kell mutatniuk egy-egy önálló célkitűzésen, ki kell terjedjenek az elhízás holisztikus szemléletű megelőzésére és az egészségügy keretei között történő kezelésére.

A Magyar Elhízástudományi Társaság 5 pontos felhívása:

1. Ismerjük fel, és ismertessük el, hogy az elhízás korunk multifaktoriális eredetű népbetegsége, amely beavatkozás nélkül csak egyre súlyosbodik.

2. A társadalmi megítélésben, valamint az egészségügyi ellátás során biztosítsuk a stigmatizáció és diszkrimináció mentes szemléletet.

3. Monitorozzuk az elhízás előfordulását, kövessük az új tudományos eredményeket és hiteles információkat közöljünk a súlyosbodás kivédésének, illetve korai megelőzésnek lehetőségeiről.

4. Evidenciaszintű szakmai protokollon alapuló korszerű multidiszciplináris kezelést illesszük be az egészségügyi alap- és szakellátó rendszerbe, továbbá támogassuk az önsegítő betegklubok működését.

5. Az elhízás környezeti, társadalmi és gazdasági gyökerei holisztikus szemléletű, kedvező irányú befolyásolására széleskörű összefogást és együttműködést kezdeményeztünk.

Az Elhízás Világnapján megrendezett tudományos konferencián „Állítsuk meg az elhízást!” Prevenciós Platform alakul az elhízás határterületein tevékenykedő releváns tudományos és szakmai szervezetekkel összefogásban az elhízás megfékezésére.