Tüdőrákszűrő programok kihívásai

Ismert tény, hogy Magyarország világelső a tüdőrák-halálozás terén. Évente csaknem kilencezren halnak meg ebben a ma még kevéssé gyógyítható betegségben. Az ötéves túlélés aránya 15-17 százalék, s a mind hatékonyabb gyógyszeres és sugárterápiás kezelési lehetőségek ellenére is a gyógyulás reális esélyét a korai stádiumban történő reszekciós műtét jelenti.

Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosának és Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Intézet Radiológiai Osztálya főorvosának írása a Világgazdaság internetes portálon jelent meg.

Sajnos a daganat sokáig fájdalommentesen nő, mire tüneteket okoz, az esetek nagy részében már nem operálható. Világviszonylatban is csupán 20-23 százalékos az operabilitási ráta, nálunk a késői felfedezés miatt csupán 17 százalékos. A szűrés célja, hogy olyan korai stádiumban fedezzük fel a tüdőrákokat, amikor még nagyobb arányban alkalmazható a műtéti megoldás.

Kezdetben, az 1960-as évektől mellkasröntgennel, valamint köpetcitológiai vizsgálatokkal próbáltak szűrni, ám ezek nem vezettek eredményre, a tüdőrák-halálozást nem tudták csökkenteni. A CT megjelenése áttörést hozott. A computertomográf alkalmazását a szűrőprogramokban az alacsony sugárdózisú CT-vizsgálatok (Low Dose CT, LDCT) kidolgozása tette lehetővé. Ugyanis az elsődleges követelmény, hogy a vizsgálatból fakadó rizikó, jelen esetben a sugárterhelés, ne legyen nagyobb, mint a szűrendő betegség kockázata.
Európában több országban – Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Magyarországon – folynak a tüdőrák szűrését célzó modellvizsgálatok.

Mivel a dohányosok száma sajnálatosan magas, egy általánosan bevezetendő szűrőprogram túl nagy terhet róna az egészségügyi ellátórendszerre. Az is fontos szempont, hogy akiknél minimális e betegség kockázata, azokat fölösleges évente sugárterhelésnek kitenni. Ezért különböző kutatások arra törekszenek, hogy a dohányosokon belül is meghatározzák a fokozottabb kockázatú alcsoportokat. Hazai kutatások során bebizonyosodott, hogy a dohányos és a COPD-s betegek tüdőrák-gyakorisága 13-szoros a lakosság egészéhez viszonyítva.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben HUNCHEST néven indítottuk el a hazai tüdőrákszűrő programot. 50 és 79 év közöttieket szűrünk függetlenül attól, hogy dohányoznak-e vagy sem, egészségesek-e, vagy van-e valamilyen (nem daganatos) betegségük. Azt a célcsoportot keressük, amelyben a hazánkban majdan bevezetendő rizikócsoportos tüdőrákszűrés szakmailag megfelelő eredményt adhat és költséghatékony is lehet. 2017 végéig mintegy ezer szűrővizsgálatot végeztünk el. Tíz esetben diagnosztizáltunk tüdőrákot (1,0%), közülük kilencben operálható volt az elváltozás (90%). Európában a belga és a holland vizsgálat 0,9 százalékban emelt ki ténylegesen tüdőrákos betegeket. Ez azt jelzi, hogy az alacsony számok ellenére reális találati arányt értünk el.
A programunk első eredményei biztatók, joggal feltételezzük, hogy a vizsgálat befejezését követő elemzések nyomán hazánk is bevezeti a kockázati csoportos LDCT tüdőrákszűrést.

Előzetes számításaink szerint az 50 és 79 éves kor közötti és 20 csomag/évnél magasabb dohányzási anamnézisű magyarok száma hatszázezer lehet. Egy ilyen esetben reális, 50 százalékos várható részvétel esetén ez évi háromszázezer LDCT szűrővizsgálatot jelentene. Ha magasabb dohányzási küszöböt választunk, vagy a COPD betegséget is figyelembe vesszük, akkor szűkebb lesz a vizsgálandó csoport, s magasabb a kiemelési arány. A hazánkban meglévő CT-berendezések jelentős része csupán egy műszakban dolgozik, így különösebb eszköztelepítés nélkül, a kapacitások és a finanszírozás kiterjesztése révén is megoldható lenne a szűrővizsgálatok elvégzése. Ekkor pedig – egy százalék körüli kiemelési arányt alapul véve – még mintegy ezer további tüdőrákos beteg esetében végezhetnék el a gyógyulás reményét jelentő műtétet. Ezzel a daganateltávolítás hazai aránya világviszonylatban is kiemelkedőre, 25-27 százalékra emelkedhetne. A szűrés járulékos hasznaként pedig azoknál a betegeknél, akik ugyan szintén panaszmentesek, de már nem operálhatók, hamarabb indulhatna a korszerű gyógyszeres kezelés. Így nagyobb hatásfokkal alkalmazhatnák a tüdőrák esetében is a többéves túlélés reményét jelentő molekuláris célzott és immunológiai terápiát.


Kapcsolódó cikkek

MKOT 2018. Minden jog fenntartva. Website by Ranlom