Új ellátásszervezés: kategóriákba sorolták a szakmákat

„A” kategória – városi szintű szakmák: azokat az „alapszakmákat” sorolták ide, melyek demográfiai, közlekedési és földrajzi sajátosságok alapján csaknem minden multidiszciplináris fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben megtalálhatók és alapesetben nem nélkülözhetők, illetve biztosítják a széleskörű lakosság-közeli fekvőbeteg és társuló ambuláns betegek szakellátását (belgyógyászat, sebészet, neurológia, radiológia, labordiagnosztika, stb.).

„B” kategória – megyei szint: azokat a szakmákat sorolták ide, melyek nem feltétlenül találhatóak meg minden kórházban, azonban kielégítik azt a feltételt, hogy minden megyében elérhetőek közfinanszírozott formában a lakosság számára. Ezek elsősorban a megyei kórházak és a hozzátartozó szakrendelőkben találhatóak meg (ortopédia, onkológia, reumatológia, stb.).

„C” kategória – regionális szint: azok a szakmák tartoznak ide, melyek nem feltétlenül találhatóak meg minden megyében, azonban kielégítik azt a feltételt, hogy minden egyes régióban elérhetőek közfinanszírozott formában a lakosság számára. Ezek a szakmák elsősorban az egyetemi centrumokban, illetve néhány megyei kórházban találhatóak meg (idegsebészet, mellkas sebészet, sugárterápia, stb.).

„D” kategória – országos szint: a jelentős költségigényű, speciális tapasztalatot és műszerezettséget igénylő, ritkábban, elsősorban centralizáltan előforduló ellátások szakmái tartoznak ide, amelyek nemhogy megyei szinten, de sok esetben regionálisan sem fordulnak elő (szívsebészet, szervtranszplantáció, AIDS-betegek ellátása, csontvelő transzplantáció, stb.).

„E” kategória – gyermekellátás: a közvetlenül gyermekellátáshoz kapcsolódó szakmák, függetlenül attól, hogy városi, megyei, regionális vagy országos szinten találhatóak meg (PIC, neonatológia, gyermek szívsebészet, stb.).

Forrás: Medical Online