Speciális rekonstrukciós műtétek daganateltávolítás után

Több egyetemi klinikával együttműködésben végez speciális helyreállító műtéteket a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) munkacsoportja. A munkacsoport vezetője, dr. Klárik Zoltán egyetemi adjunktus az egyetemi portálon ismertette, hogy elsődleges feladatuk az emlődaganatos, illetve egyéb okból emlősebészeti kezelésen átesett betegek ellátása. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a plasztikai sebészet multidiszciplináris szakma, nagyon sok szakterülettel együttműködnek: elsősorban olyan határterületekkel dolgoznak együtt, ahol elengedhetetlen az, hogy azonnali helyreállítást végezzenek – tette hozzá.

Jellemzően a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, az Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, az Ortopédiai Klinika, a Traumatológiai Klinika és a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika betegeinek plasztikai műtétjeit látják el, de van kollaborációjuk a Szemészeti Klinikával is, és legutóbb a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán egy szívműtéten átesett beteg mellkasfali deformitását, hiányát kellett pótolniuk – sorolta az adjunktus.

A fej-nyaksebészet területén egy daganat eltávolításakor hiány keletkezik a szájüregben vagy a garaton, amit nem biztos, hogy lehet helyi vagy regionális lebenyekkel zárni, hanem speciális műtéti technikával tudunk elfedni – ismertette dr. Klárik Zoltán. A szájsebészeten nagy számban operálnak szájüregi daganatokat, amit ún. szabad lebenyes műtéti technikával szoktunk zárni, ami azt jelenti, hogy az emberi testből, akár annak egy távolabbi pontjáról bőr- és izomszövetet távolítunk el vérellátással együtt, ami számára a „transzplantáció” során keresünk egy befogadó érhálózatot, és speciális mikrosebészeti technikákkal összeillesztjük, így biztosítva a szövet vérkeringését – magyarázta a plasztikai sebész.

Hozzátette: nagyon sok csontpótló műtétet is végeznek a szájsebész kollégákkal, jó- és rosszindulatú daganatos elváltozást követően. Ilyenkor a lábból vesznek ki egy csontdarabot, ezt megformálják speciális 3D sablonok segítségével, és úgy próbálják meg kialakítani az állkapocs formáját. Fontos, hogy ilyenkor saját szervezetből nyert anyagot használunk, ami később nem fog kilökődni – hangsúlyozta. A lábból kivett csontot ilyenkor „feláldozzuk” ugyan, de ez nem befolyásolja a beteg mozgását vagy életminőségét – tette hozzá.

A teljes riport a Semmelweis.hu portálon olvasható.