Rákkezelésre 150 milliárd

Elismeri ennek értékét Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke is, ám úgy látja, komoly hiányok vannak a betegség korai felismerésében, s hiányzik a társadalmi konszenzus, hogy mire mennyit költhet a közbiztosító. Ezt kívánta elérni a társaság annak a svéd tanulmánynak a nyilvánosságra hozásával, amelyben 19 európai ország 447 millió lakosára vetítve dolgozták fel a daganatos megbetegedéseket, gyógykezeléseket, halálozást. Ebből az derül ki, hogy hazánknak e téren nincs sok dicsekednivalója.

Sosem lehet teljesen elégedett a lakosság ellátásáért felelős szaktárca – reagált Vojnik Mária államtitkár, aki azonban úgy látja: a tanulmányban használt 1998–2004 közötti adatokon már túllépett az idő. Tény, hogy 1998–2002 között lemaradások voltak az új daganatellenes szerek befogadásában, ám ma a legtöbb innovatív készítmény nálunk is kapható, augusztus 1-jétől pedig hat újat fogad be a társadalombiztosító.

A betegségek időben történő diagnosztizálása érdekében 2002-ben bevezették az emlőrák, rá egy évre a méhnyakdaganat szűrését. Most vizsgálja a tárca, mi az oka annak, hogy Szabolcs megyében az érintettek 70, míg Pest megyében csak 25 százaléka veszi igénybe az emlővizsgálatot, pedig annak fontosságát jelzi, hogy a felfedezett tumorok 48 százaléka 15 mm-nél kisebb, így jól műthető, tehát az élet megmenthető volt – tette hozzá. A szűrési kapacitás ma 75 százalékos megjelenésre alkalmas, ám csupán a fele kihasznált.

A svéd tanulmány több sebből vérzik – állítja ugyanakkor Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója, aki szerint alapvető gond a feldolgozott adatok bizonytalansága, nem tudni, a szerzők honnan nyerték a magyar adatokat. Továbbá nem lehet összehasonlítani a sokféle adatközlést, hiszen például hazánkban – boncolás híján – a halál okának sok esetben az elhunyt korábbi betegségét jelölik meg. Arra a megjegyzésre, hogy a Nemzeti Rákregiszterben feltüntetett adatbázis validitását megkérdőjelezi Bodoky György, azt válaszolta: a regiszter azt tartalmazza, amire a törvény felhatalmazta az összeállítóit. Tény, a megbetegedéseket a rákregiszter, míg a halálozási adatokat a KSH összesíti, de a számok pontosak.

Szó van a tanulmányban a vizsgált országok daganatos betegeinek 2002–2003-as terápiás költségeiről, e szerint hazánk a középmezőnyben volt azzal, hogy az egészségügyi ráfordításokból a rákos megbetegedések kezelésére 6,5 százalék jutott. Ez az arány az államtitkár szerint ma 10 százalék. Ám Bodoky úgy véli, ennek ellenére sokkal többen halnak meg nálunk e betegségben a fejlett országokhoz képest, s ez a daganatok késői diagnosztizálásának a következménye. Az előrehaladott rákos beteg hiába kapja meg a legjobb gyógyszert, legfeljebb valamivel tovább él, mint a nélkül – tette hozzá.

Nem finanszírozási kérdés a szűréseken való alacsony megjelenés – állítja Kásler Miklós, tehát ennek alapján nem szabad kijelenteni, hogy a hazai onkológiai ellátás nem jó. Nincs olyan korszerű terápia, amelyet ne kapnának meg a páciensek, s előfordul, hogy külön kérelemre, de fizet a biztosító. Megfelelő az intézményrendszer szerkezete is, hiszen a már európai akkreditációval rendelkező OOI mellett a megyei kórházakban is jól felszerelt részlegek vannak. Az Országos Onkológiai Intézetben és további 11 intézményben sugárterápiás központ működik, s minden hetedik sugárterapeutának tudományos minősítése van – mondja az OOI főigazgatója, bár elismeri, a jelenleginél több szakemberre lenne szükség.

Sorolva az eredményeket, az államtitkár azt is elmondta: a kórházak a biztosítótól védett finanszírozást kapnak a daganatos betegek ellátására, azt másra nem költhetik. Ám Kásler professzor tudomása szerint előfordul, hogy a pénz 40-50 százalékát – likviditási gondok miatt – bizony másra fordítja az intézmény. Ezt erősítette meg Bodoky is, aki a Szent László Kórház onkológiai osztályának vezetője. Elmondása szerint napi küzdelmet folytatnak az onkológiai osztályok a menedzsmenttel, hiszen például az általa vezetett 40 ágyas osztályon a havi gyógyszerfogyás 70-80 millió forint értékű.

Lesz dolga e területen a szaktárcának – véli az államtitkár, akitől megtudtuk: most készül az úgynevezett onkoteamek működését kötelezővé tevő rendelet. A jövőben a patológus, a sebész, az onkológus, a sugárterápiás szakorvos és a beteg daganatkezelésében érintett szakorvos közösen határozza meg a személyre szabott terápiás stratégiát – jelentette ki Vojnik Mária.
Mivel a ráknak nincs tünete, a beteget gyakran hónapokig az egyik helyről a másikra küldözgetik, amíg a megfelelő gyógyintézménybe kerül – mondta Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Rendezetlen a rákcentrumok és a hozzájuk tartozó szatellit kórházak viszonya is. Ha jó a kapcsolat, úgy a gyógyintézményben is jól elvégezhetik a kemoterápiát, ha nem, csak kezelgetik a beteget, pedig lehet, nincs is meg hozzá a szükséges feltétel.

Hiányolja a betegek megfelelő tájékoztatását is, s szeretné, ha megszűnne a tb-től méltányossági alapon kapható gyógyszerhez való hozzájutás intézménye, mert az elbírálás esetenként hosszadalmas, így bizonytalanságot okoz a betegnek, esetleg későn kapja meg a szükséges orvosságot.