Prehabilitációs program: felkészítés a vastagbélrák műtétre

Ahogyan a maratoni futó is edz a versenyre, úgy egy sebészeti műtétre is fontos, hogy a beteg minél alaposabban felkészüljön. A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján októberben elindult az úgynevezett prehabilitációs program első üteme, amelynek célja, hogy a páciens minél felkészültebben, minél jobb fizikai, tápláltsági és mentális állapotban várja a műtétet, hiszen ez hozzájárul többek között a gyorsabb felépüléshez és a szövődmények csökkenéséhez is.

Amint arról a Semmelweis Egyetem összefoglalója beszámolt, a nagy műtétek végzése során a betegek az őket ért stressz miatt jelentős szövődménykockázatnak vannak kitéve. Az, hogy a páciens rossz hírt kap (daganata van, meg fogják operálni), az otthon biztonságából ismeretlen kórházi környezetbe kerül, lesz egy sebe, ami fájdalommal jár, és néhány napon keresztül nem ehet – ezek mind-mind stressztényezők, sorolja Bánky Balázs. A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának egyetemi adjunktusa arról is szólt, hogy a klinikán októberben elindult és hamarosan kiteljesedő úgynevezett ERAS („enhanced recovery after surgery”), azaz támogatott műtét utáni felépülési program azt célozza, hogy minél inkább stresszmentesen valósulhasson meg a műtéti beavatkozás. Ennek érdekében ez a komplex program integráltan veszi végig az összes potenciális stressztényezőt, és jól átgondoltan mindenre kínál választ a beteg tájékoztatástól kezdve a tápláláson át a fájdalomcsökkentésig – magyarázza a szakember.

A prehabilitáció ennél még többet jelent, két külön fázisból tevődik össze: közvetlenül a műtét előtti 4-6 hetes felkészülési időszakból, és az operáció utáni támogatott felépülésből (ERAS), amelyek szerves egységként működnek, de felépíteni külön-külön kell őket. Az ERAS programot októberben a klinika el is kezdte bevezetni, míg maga a prehabilitációs folyamat jövő év elején válhat teljessé – mondta el Szijártó Attila egyetemi tanár, a klinika igazgatója.

Hozzátette, hogy ezek az elemek egyenként korábban is működtek a klinikán, de most komplexen, egy szervezett program részeként hozzájárulnak az ellátások automatizálásához és azok minőségének javításához számos szakember – sebészek, nővérek, dietetikusok, gyógytornászok, gasztroenterológusok, aneszteziológusok – összehangolt működésével.

A prehabilitáció és ezzel együtt a műtétet megelőző 4-6 hetes felkészülési időszak szerepének fontossága néhány éve terjedt el Nyugat-Európában, illetve néhány észak-amerikai intézményben. A program azon alapul, hogy a korszerű műtéttechnikán túl az operáció kimenetele a beteg általános fizikai, tápláltsági és pszichés előkészítésével lényegesen javítható.

Vagyis, ha tudatosan, a műtétet megelőző heteket rászánjuk a beteg felkészítésére, és a legjobb állapotba hozzuk a műtét időpontjára – mint ahogyan egy maratoni futó is felkészül a versenyre –, akkor lényegesen jobb eséllyel épül fel sikeresen egy nagy sebészeti beavatkozásból. Egyben a programnak köszönhetően a beteg aktív résztvevője lesz a felkészülési időszaknak és a terápiás tervnek.

Nem egy több hetes várakozási idő vár tehát rá a műtét előtt, hanem egy feladatokkal, rendszeres orvosi-, szakdolgozói kontrollal kiegészített felkészülési időszak. Ezáltal ő is tudatosan tesz az állapotának javulásáért és a minél gyorsabb felépülésért, ami reményeink szerint minden életminőségi mutatóban megnyilvánul majd – részletezi dr. Fülöp András tanársegéd.

Nagyon fontos része a prehabilitációnak, hogy életmódváltást viszünk a beteg mindennapjaiba. Elő van írva számára a rendszeres és felügyelt mozgás, diétás tanácsadás segíti a felkészülését, relaxációs gyakorlatokat, pszichés tréninget végez, valamint további életmód tanácsokat kap, úgy mint a dohányzás vagy az alkohol elhagyása. Ezek az elemek várhatóan beépülnek a beteg mindennapjaiba és remélhetőleg a műtét után is fennmaradnak – magyarázza a tanársegéd.

A prehabilitáció három fő pillérből áll. A fizikai felkészítés (edzés) részeként gyógytornászok segítségével a műtét szempontjából meghatározó izomcsoportokat erősítik, például hasi műtét előtt a légzőizmokat, emellett a beteg állóképességét is növelik napi rendszeres mozgás által. Ezt követi a táplálásterápia: előzetesen minden beteg részt vesz egy dietetikai állapotfelmérésen, elemzik a táplálkozási szokásait, testösszetételét, és célzottan dietetikai oktatást kap.

A harmadik, talán legfontosabb programelem a pszichés támogatás: daganatos betegeknél különösen nagy jelentősége van felmérni a depresszió, szorongás mértékét, és pszichológus bevonásával szükség esetén lelkileg támogatni a pácienst.

Mint ahogyan Bánky Balázs a klinika Coloproctologiai Munkacsoportjának vezetője mondja, Magyarországon évente mintegy 10 ezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak, közülük a klinikán évente közel 5-600 érintettet operálnak meg, ám a tervek szerint a jövőben a klinika összes nagy kockázatú műtétes betegét bevonják majd a prehabilitációs programba.

Fülöp András hozzáteszi, hogy az elmúlt hónapokban már elkészültek ehhez az oktató- és betegtájékoztató füzetek, melyeknek része például a feladatnapló. Ennek kitöltésével a beteg visszajelzést tud adni, hogyan halad a gyógyulását elősegítő felkészülési úton. A módszer kulcseleme tehát a betegoktatás és -tájékoztatás mellett az érintettek aktivitásának fokozása. Vagyis a beteg nemcsak úgy kerül az ellátás középpontjába, hogy „elszenvedi” a kezelést, hanem aktívan együttműködik az őt gyógyító egészségügyi szakdolgozókkal és orvosokkal.

A program elősegíti, hogy az egyre fiatalabb, munkaképes korból kikerülő vastagbéldaganatos betegek szövődmények nélkül gyógyulva minél előbb visszatérhessenek a családjukhoz, munkájukhoz, és minél több egészséges életévet nyerjenek

– fűzi hozzá a klinikaigazgató. Szijártó Attila arra is kitért, hogy az egyetem hármas egységének jegyében – oktatás, kutatás, gyógyítás – jól működő referenciacentrumot is szeretnének kiépíteni, ami a hallgatók oktatásában és a kutatásban is lényeges szerepet tölthet majd be.

Forrás: Semmelweis Egyetem