Felhívás

• Nincs találat

Pajzsmirigydaganat műtéti megoldása

A kisméretű, áttét nélküli differenciált pajzsmirigyrák sebészi eltávolítása szignifikánsan jobb túlélést eredményez, mint amilyen a nem műtött, de aktív kontroll alatt álló betegnél észlelhető.

Amint az Orvostovábbképző Szemle Online közzétette, az utóbbi évtizedekben rohamosan nőtt a pajzsmirigyrákok előfordulása világszerte és az USA-ban is, ezek a daganatok legtöbbször differenciált pajzsmirigyrákok (DTC). Megfigyeléses vizsgálatukban a szerzők a kisméretű DTC-ben szenvedő betegeknél összehasonlították a műtéti kezelés utáni és a műtét nélküli ellátás után mérhető túlélést és a DTC kapcsán a műtéti rezekció túlélési előnyeit tapasztalták.

A vizsgálat kialakítása

A vizsgálatban a 2004 és 2016 között az US National Cancer Database-ban szereplő, szövettanilag igazolt, áttét nélküli, kicsiny (2 cm-nél nem nagyobb) DTC-s felnőtt betegek adatait értékelték. A vizsgálat elsődleges végpontja a teljes túlélés (OS) volt, melyet a betegség diagnózisának időpontja és a bármely okból bekövetkezett halál időpontja közötti eltelt idővel határoztak meg.

A kutatók az OS meghatározására a Kaplan-Meier-féle túlélési görbéket használták. Log-rank tesztet használtak a két különböző csoport túlélése közötti különbség meghatározására, és Cox regressziós analízist végeztek a kedvezőbb OS-hez társuló faktorok értékelésére. A többváltozós analízis során az adatokat kapcsán az ellátó intézményhez, a beteg életkorához, neméhez, rasszbéli hovatartozásához, képzettségéhez, bevételéhez, biztosítási helyzetéhez, lakóhelyéhez, a Charlson Comorbidity Index alapján kisérőbetegségeihez, a daganat szövettani típusához, a daganat méretéhez és a sebészeti megoldáshoz igazították.

A legfontosabb eredmények

A bevételi kritériumoknak 98.501, áttét nélküli, kisméretű DTC-ben szenvedő beteg felelt meg: 96.612 betegnél (98%) műtét történt, 1889 (2%) betegnél nem került sor sebészeti beavatkozásra. (Az is megfigyelhető volt, hogy az elmúlt 13 évben nőtt a műtétre nem kerülő betegek aránya, egyre több beteg döntött amellett, hogy nem műtteti meg magát.) A nem igazított analízis során a műtétes betegek túlélése lényegesen meghaladta a műtét nélküliek túlélését (ami az előbbieknél átlag 171 hónap, az utóbbiaknál átlag 134 hónap volt). A „propensity-score matching” (a becsült részvételi valószínűség szerinti párosítás) alapján 1889 betegpárt alakítottak ki. Ilyen módon a műtéten átesett betegek átlagos túlélése 166 hónap, a műtét nélküli csoport átlagos túlélése 134 hónap volt, ami szignifikáns különbség. A többváltozós analízis szerint a műtét szignifikánsan csökkenti (78%-kal) a bármilyen okból bekövetkező relatív halálozást. A műtét a betegek számos alcsoportjában, minden szövettani altípusban, továbbá mind az 1 cm-nél kisebb tumorok-, mind az 1-2 cm-es tumorok esetén, és a betegek különböző életkori csoportjaiban is (55 év alattiak vs. 55 év fölöttiek) is jelentős OS előnnyel járt.

A teljes cikk az Orvostovábbképző Szemle Online oldalon olvasható.