Összesítés a magyar orvosok emigrációjáról

Az Egészségügyi Engedélyezési Hivataltól (EEKH) kapott adatokból egyébként látszik, hogy – miként az elmúlt években, úgy – az idei első fél évben sem lassult érdemben az egészségügyiek elvándorlásának üteme. Sőt, a 25 és 29 év közötti, vagyis szakvizsga előtt álló orvosok közül idén még többen is kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint egy éve. A Magyar Rezidens Szövetség tapasztalatai szerint ugyanakkor a friss diplomások, illetve szakvizsgások is általában ősszel lépnek.

A fiatal orvosok elvándorlását tehát biztosan nem sikerült megállítani, és egyelőre Orbán Viktor miniszterelnök két évvel ezelőtti víziója sem látszik reálisnak, amely szerint „pár éven belül nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik most külföldre távoznak”. Sőt, Dénes Tamás, a Rezidens Szövetség elnöke szerint jelenleg sokkal inkább attól kell tartani, hogy öt-tíz éven belül alig lesz itthon 30-50 év közötti orvos, ami miatt nem csak a betegellátás, de a külföldi orvosok ma még jól prosperáló itteni képzése is ellehetetlenül. Az elnök néhány hete úgy nyilatkozott lapunknak: Magyarországnak a gazdasági teljesítőképessége fölött kell megfizetnie az orvosokat, ha nem akarjuk, hogy néhány év múlva ne legyen, aki ellássa a betegeket.

Ehhez képest a legutóbbi, tavalyi béremelés óta még ígéret szintjén sem került szóba újabb egészségügyi bérrendezés. Arról sem hallani, hogy feloldanák az úgynevezett mozgóbérek – tehát a műszak- és egyéb pótlékok – 2012-ben elrendelt befagyasztását. Holott ezzel, valamint ha minden szakdolgozó alapbérébe beépítenék az elmúlt 2,5 év béremeléseit, ami egyelőre csak a pályakezdők esetében történt meg, nagyjából 20 százalékkal több jövedelemhez juthatnának a nővérek, ápolók. Akiknek az elvándorlásáról szóló adatok a jéghegy csúcsát mutatják – amint erre a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nemrég felhívta a figyelmet. A köztestület szerint ugyanis sokan olyan állást vállalnak – például gyermekfelügyeletet vagy idősgondozást –, amihez nem szükséges igazolást kérniük.

Amint az a Világgazdaság cikkéből kiderül, az ápolók és szülésznők körében is vonzóak a külföldi álláslehetőségek. Ők, hasonlóan az orvosokhoz és a fogorvosokhoz, továbbra is Németországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában vállalnak munkát. Az EEKH legfrissebb adatai a leginkább veszélyeztetett szakmáknál sem mutatnak változást, még mindig a belgyógyászok, a háziorvosok, az aneszteziológusok, a gyerekgyógyászok és a sebészek közül mennek el a legtöbben.