Nem kérdés lesznek-e e-betegek

A tervek szerint a kórházak, rendelők, háziorvosok, patikák és maguk a betegek is egy központi adatbázisról, pontosabban egy úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT) kérdezhetik le az érintett egészségügyi ellátásával kapcsolatos információkat. Például megnézhetik, hogy a beteget hol, mikor, ki és mivel kezelte, milyen recepteket írtak fel neki, mi áll az eddigi leleteiben, zárójelentésekben. De akár a korábban készült CT, MR és röntgenfelvételeket is vizsgálhatják, ugyanis a központon keresztül a felvételt készítő kórházak szintén rendelkezésre bocsátják ezeket az elektronikus érben.

Az informatikai fejlesztés része, hogy a jelenlegi papíralapú recepteket elektronikus receptek (e-receptek) váltják fel. Tehát az orvos a központi rendszerbe írja be a rendelvényt, a patikák pedig onnan hívják le, és adják át a betegnek, miután az azonosította magát. A konferencián hangsúlyozták: azoknak, akiknek nehézséget okoz az új technika, továbbra is biztosítják a hagyományos receptkiváltási módot.

Az informatikai térben minden betegről lesz úgynevezett e-profil, ide rögzítik az érintettől a rá jellemző, ritkán változó egészségügyi adatokat, például a vércsoportját. A különböző alkalmazások lehetővé teszik azt is, hogy a betegek orvosi dokumentumai nemcsak saját maguk, de a kezelőorvosok számára is bárhol, bármikor elérhetőek lesznek. Így elvileg egy krónikus betegnek sem kell majd többdossziényi egészségügyi dokumentumot magával vinnie, amikor orvoshoz megy. A beutalás is sokkal olajozottabban történhet, hiszen a háziorvos az elektronikus térben láthatja majd, hogy hol van lehetőség legkorábban elvégezni például egy CT vizsgálatot, így az e-beutalót már napra és helyre pontosan tudja kitölteni. Tehát nem a betegnek kell telefonálgatnia és időpontot kérnie és esetleg feleslegesen várnia.

Sas Tibor, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakmai vezetője a projekt bemutatásán hangsúlyozta, hogy minden érintettnek, betegnek joga lesz eldönteni, hogy mely egészségügyi adatait kivel osztja meg, hiszen ezek az adatok jogilag nagyon „érzékeny” információknak számítanak. A rendszer része lesz tehát a digitális önrendelkezés, ahol mindenki bejelölheti akár azt is, hogy senki nem láthatja az adatait. A konferencia előadói közül azonban többen is aláhúzták, hogy az adatok szabályozott áramlása sokkal biztonságosabbá és jobbá teheti az ellátás színvonalát.

Mészáros János, helyettes egészségügyi államtitkár például arról beszélt, hogy a betegek maguk is megkönnyíthetik az e-recepttel, e-beutalóval, e-leletekkel, és e-zárójelentésekkel a saját betegútjukat. Szentes Tamás, az ÁEEK helyettes főigazgatója pedig az e-egészségügy ellátás színvonalát növelő hatásáról szólt. Felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy nagyon fontos mindehhez a változáshoz a jogi környezet, a megfelelő jogszabályok meghozatala és a képzés is, hiszen fontos, hogy a felhasználók élni tudjanak a elektronikus egészségügyi tér lehetőségeivel – tudósított a konferenciáról a Weborvos.