Kinél hogyan lehet gyógyítani a rákot?

A hétvégén véget ért a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tudományos kongresszusa: több száz szakember – onkológusok mellett sebészek, radiológusok, sugárterápiás orvosok, patológusok, pszichológusok részvételével zajlott a seregszemle. Szánthó András, az MKOT elnöke kiemelte: a közvetlenül a rákgyógyításban dolgozó orvosok mellett a társszakmák képviselőit is bevonták a tudományos programokba.

A gyógyszerészi fórumra hatvan gyógyszerész jelentkezett, az onkológiai szakdolgozói szekcióban hetven nővér vett részt, a háziorvosoknak szervezett egész napos onkológiai továbbképzésre közel kétszáz háziorvos regisztrált. Fontos fegyvertény az is, hogy az orvosi konferenciához kapcsolódva egy betegnap is lezajlott, ahová az ország minden területéről érkeztek daganatos betegek, hogy első kézből kapjanak információt, s válaszokat a kérdésekre a terápiákról, a javasolt és ellenjavallt étrendekről, a pszichológiai segítségnyújtásról, a rákbetegek között terjedő tévhitekről.

Önálló tudományos szekciót szerveztek az emlődaganatokról, az uroonkológiai daganatokról, a vastagbél- és végbélrákokról, kiemelt témaként szerepelt az áttétes daganatok kezelése. Az orvosok és kutatók nemcsak a terápiás lehetőségeket, a nemzetközi klinikai vizsgálatok tapasztalatait tekintették át, számos referátum szólt a betegszelekcióról is – nevezetesen azokról a patológiai és genetikai vizsgálatokról, amelyek révén pontosabban előre lehet tervezni egy rákbetegség prognózisát, s az adott beteg egyéni jellemzőire szabni az onkológiai kezelést. Ugyancsak sok szó esett arról, hogy az aktív terápiák alatt és azokat követően miként lehet leginkább megőrizni a betegek életminőségét: több orvos adott elő a rövid és hosszabb távú mellékhatások mérsékléséről, a rekonstrukciós sebészetről is.

A konferencia főbb témaköreit egy-egy neves külföldi szaktekintély tekintette át. Az MKOT tiszteletbeli tagjává választotta a kongresszust megnyitó, s a vastagbélrák terápiájáról átfogó képet felvázoló francia Aimery de Gramont professzort, akinek nevét egy általa kidolgozott, s számos országban alkalmazott onkológiai protokoll is őrzi. Mások mellett ott volt a rendezvényen, s az áttétes daganatok korszerű kezeléséről értekezett David Kerr, az Európai Klinikai Onkológiai Társaság (ESMO) elnöke is. A professzor elismeréssel szólt a magyarországi onkológia tudományos teljesítményéről, ugyanakkor hangsúlyozta a nemzetközi együttműködések fontosságát. Amint fogalmazott, erre egyrészt a tudományos eredmények széleskörű megismertetése, másrészt az ellátásbeli különbségek és az esélyegyenlőtlenség felszámolása érdekében is szükség van. A professzor nyugat-európai példákat is felvonultatva antidemokratikusnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy egészségügyi rendszersajátosságok miatt azon múljon valakinek az ellátása – s ezzel az életesélye –, hogy melyik régióban vagy melyik városban él.

Bodoky György, a konferencia elnöke hangsúlyozta: fontos eredménynek tartja, hogy a tudományos előadások során a fővárosi onkológiai centrumok mellett csaknem az összes vidéki centrumból is referáltak orvosok. Ezzel a kongresszuson átfogó keresztmetszet rajzolódott ki arról, milyen tudományos aktivitás folyik az ország nagyobb és kisebb onkológiai centrumaiban, hiszen mint minősített ellátóhelyek, utóbbiak is számos nemzetközi klinikai kutatás részesei.