Gének hatását vizsgálták fej-nyaki tumorokban

Amint arról a Deutsches Aerzteblatt nyomán a Medical Online beszámolt, a nyaki és feji régió daganataival kapcsolatban a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett újabban a humán papillomavírusok (HPV-16) kóroki szerepének vizsgálata is kutatások tárgya. A Lipcsei Egyetem kutatói elsőként mutattak ki összefüggést a feji és nyaki régió daganatos megbetegedései, illetve a genetikai adottságok között. Míg korábban úgy vélték, hogy a nyelv-, garat- és gégerák kialakulásában az életmódfaktorok szerepe a leginkább meghatározó, kiderült, hogy a genetikai adottságok ennél sokkal többet nyomnak a latban.

A kutatók 90, nyaki vagy feji tumorokban szenvedő betegük genetikai anyagát tanulmányozták, különös tekintettel a leukocitákra vonatkozó információkra, a humán leukocita antigéneket (HLA) kódoló gének előfordulásának gyakoriságára.

Mint az az Oral Oncology folyóiratban megjelent közleményből is kiderül, a daganatos betegeknél ezeknek a géneknek (elsősorban HLA-B, illetve HLA-A) az előfordulási gyakorisága más, mint az egészségeseknél. A HLA-függő immunválasz, valamint a mutált sejtek elpusztítása a genetikailag prediszponált feji vagy nyaki daganatos betegek esetén zavart szenved.

Úgy tűnik, hogy a HLA-B allél jelenléte – különösen a HLA-A alléllal és egyéb gén-komplexekkel együtt – a feji és nyaki régiót érintő rákos megbetegedések súlyosabb formáival hozható kapcsolatba, abban az esetben is, ha egyéb rizikófaktorok, pl. dohányzás, alkoholfogyasztás nem állnak fenn.

A kutatókat is meglepte az a felismerés, hogy a korábban bevetten alkalmazott klinikai faktorok együttesénél (pl. életkor, dohányzás, alkoholfogyasztás, tumor helye, tumor mérete, nyirokcsomó érintettsége) is magasabb a prediktív értéke a HLA-gének vizsgálatának, ha a feji és nyaki tumorok progressziójának megítéléséről van szó. Különösen helytállónak tűnik ez a nők esetében.