Életvégi kérdések: jogszabályváltozásra várva

Bár 1997 óta törvény garantálja, hogy a betegek visszautasítsanak valamely orvosi kezelést, gyógyíthatatlan, orvosi kezelés ellenére is rövid időn belül halálhoz vezető betegség esetén akár életfenntartó kezelésről is lemondhassanak, mindeddig talán ezren, de inkább százas nagyságrendben készíttettek az emberek közjegyzővel előzetes egészségügyi rendelkezést, élő végrendeletet (living will). E rendelkezéseket ma sehol, senki nem tartja nyilván, így, ha vannak is, nem feltétlenül jutnak annak az orvosnak a tudomására, akinek meg kellene felelnie a beteg kérésének. És sokszor azt a törvényben felsorolt sorrendet sem ismerik még az egészségügyiek sem, hogy a beteg cselekvőképtelen állapota esetén a családtagok milyen sorrendben dönthetnének helyette.

A gondok orvoslását hivatott elősegíteni az az életvégi döntésekkel kapcsolatos munkacsoport, amelyet másfél éve hoztak létre a Semmelweis Egyetem (SE) Magatartástudományi Intézete, az SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikája, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Alapellátási Intézete, a PTE Állam és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi Tanszéke, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértői. Mint dr. Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, a munkacsoport szervezője a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének workshopján elmondja, igyekeznek összehangolni a témával kapcsolatos eddigi dokumentumokat, az orvosoknak és betegeknek szóló tájékoztató anyagokat. A TASZ és az Életvégi Tervezés Alapítvány (ÉTA) segédletei alapján összeállítottak egy olyan dokumentummintát, amelynek segítségével könnyen tehető előzetes egészségügyi rendelkezés a közjegyzőnél. Munkájukba bevonták az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes grémiumait, a palliatív, a sürgősségi, a háziorvosi, a geriátriai és az onkológiai kollégiumot. A workshop is hozzásegít ahhoz, hogy bioetikus szakértők véleményezzék az anyagokat; a javaslatokat folyamatosan beépítik a dokumentumokba. Reményeik szerint az elkészülő beleegyezési minta akár a jogszabály része lehet, s az életvégi döntések részletes szabályait megfogalmazó rendelet mellékleteként majdan közzétehetik.

A Neurológiai Praxisban megjelent cikk teljes terjedelmében a Medical Online portálon olvasható.