Életvégi döntések: az előzetes egészségügyi rendelkezés

Amint a Medical Online cikke rávilágít, az előzetes rendelkezés lehetőségére érdemes a szakembereknek felhívniuk a beteg figyelmét, és szakmailag támogatni a rendelkezés tartalmának minél precízebb meghatározásában. A jogszerűen dokumentált és az ellátók részére átadott előzetes egészségügyi rendelkezés támogatja a beteg élet végi kívánalmainak érvényesülését, segíti az egészségügyi szakemberek munkáját, és leveszi a nehéz döntések érzelmi terhét a hozzátartozók válláról.

A súlyos állapotú, gyógyíthatatlan betegek kívánalma lehet, hogy életük végéhez közeledve egészségügyi ellátásuk a saját döntésük szerint alakuljon, és az életüket már ne hosszabbítsák meg orvosi kezelésekkel. Nehézséget jelent, ha a beteg állapotának romlása miatt elveszíti döntésképességét, a hozzátartozói pedig nem ismerik vagy nem képviselik megfelelően a kívánalmait. A súlyos, gyógyíthatatlan betegség lefolyása minden elemében nem látható előre, de az ellátás előzetes tervezése által a beteg jó eséllyel tudni fogja, milyen élettani történések várhatók és milyen beavatkozások jöhetnek majd szóba.

Az előzetes egészségügyi rendelkezésnek két fő tartalmi eleme lehet:

• A visszautasított beavatkozások megjelölése, különös tekintettel az életmentő vagy életfenntartó beavatkozásokra. Életmentő és életfenntartó kezelések visszautasítására akkor van mód, ha a beteg az orvostudomány mindenkori állása szerint súlyos, gyógyíthatatlan és megfelelő egészségügyi ellátás mellett is rövid időn belül halálhoz vezető betegségben szenved, illetve ha betegség vagy baleset következtében olyan állapotba kerül, amelyben önmaga ellátására fizikailag végleg képtelenné válik, vagy a fájdalmai gyógykezeléssel sem enyhíthetők.
• Helyettes döntéshozó kijelölése. A helyettes döntéshozó az a személy, akit a beteg felhatalmaz arra, hogy döntésképtelen állapota esetén helyette gyakorolja a beleegyezés vagy visszautasítás jogát. Helyettes döntéshozóként megnevezhető olyan személy is, aki nem szerepel az előzőekben említett törvényi felsorolásban (pl. barát).

A beteg szándéka szerint nyilatkozhat csak az egyik vagy mindkét tartalmi elemről. Utóbbi esetben a helyettes döntéshozó jogköre azokra a beavatkozásokra, kezelésekre terjed ki, amelyekről a beteg nem rendelkezett.

Gyakori félreértés, hogy ebben a formában lehetőség van örökösödési kérdésekről is nyilatkozni. Ez abból adódik, hogy az előzetes egészségügyi rendelkezés másik elnevezése az „élő végrendelet”, ami megtévesztő mind az orvosok, mind a betegek számára. Fontos tisztázni tehát, hogy az előzetes egészségügyi rendelkezésbe kizárólag az egészségügyi ellátással összefüggő döntések kerülhetnek.

A teljes cikk a Medical Online oldalán olvasható.