Egészségügy és gyógyszerkutatás: mit bíznak a mesterséges intelligenciára?

Az élettudományok és az egészségügy területén már látszanak a mesterséges intelligencia üzleti szempontból is meggyőző felhasználási esetei – áll a Deloitte globális tanulmányában. Az élettudományok és egészségügy (life sciences and health care – LSHC) területén a legtöbb szervezet elsősorban az ismétlődő feladatok és a sztenderd üzleti folyamatok automatizálására használja a mesterséges intelligenciát, azonban egyre inkább válik stratégiai és üzleti kérdéssé. A technológia, orvostudomány és természettudomány területeinek ötvözésével arra keresik a lehetőségeket, hogy a legkritikusabb folyamatokat hogyan lehet átalakítani és ezzel versenyelőnyt elérni. A következő három-öt évben pedig az AI várhatóan átalakító hatással lesz a biofarmakológiai kutatásra és fejlesztésre, különösen a gyógyszerkutatásra – fogalmazott a globális kutatásról kiadott sajtóközleményben Bella Márió, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának szenior menedzsere.

Az LSHC területen a mesterséges intelligencia ereje különösen a gyógyszerfejlesztés felgyorsításában rejlik: nagyban segítheti a kutatókat a genetikai célpontok azonosításában és validálásában, valamint új vegyületek tervezésében. Az AI emellett a termékek hatékonyabb bevezetésében és forgalmazásában, és az ellátási láncok intelligensebbé és gyorsabbá tételében lehet komoly tényező.

A Deloitte által korábban végzett globális felmérésben 2019-ben megkérdezett vállalatok több mint 60 százaléka 20 millió dollárnál többet költött AI-kezdeményezésekre, a válaszadók több mint 50 százaléka akkor azt mondta, hogy a jövőben növelni tervezik az AI-be történő befektetéseket. Amikor a mesterséges intelligencia segítségével elért eredményekről kérdezték az LSHC cégeket, 28% a meglévő termékek továbbfejlesztését, 27% új termékek és szolgáltatások létrehozását, és 22% a folyamatok hatékonyabbá tételét jelölte meg. Az AI-kezdeményezéseket indítók legfőbb kihívásoknak ezeket jelölték meg: nehézségek a legnagyobb értéket képviselő üzleti esetek azonosításában (30%), adatproblémák (28%) és az AI integrálása a szervezetbe (28%). A területre történő befektetések azonban meghozták a sikert is, pl. a folyamatok hatékonyabbá tételében, a megkérdezett szervezetek 43 százaléka számolt erről.

Ugyan már most is léteznek olyan fejlettebb AI-alkalmazások, amelyek a klinikai felhasználási esetek gyakorlati megvalósíthatóságát bizonyítják, pl. a képalkotó diagnózisoknál, a technológia széleskörű alkalmazása még gyerekcipőben jár. Az elkövetkező néhány évben a mesterséges intelligenciának az egészségügyben elsősorban a betegélmény minden aspektusának javítására és személyre szabására kell összpontosítania – a call centerrel való interakcióktól és az igények kezelésétől kezdve az ellátás nyújtásáig és nyomon követéséig.

Ahogy a mesterséges intelligencia standard üzleti eszközzé és versenyképes szükségletté válik, az élettudományok és az egészségügy területén működő szervezeteknek világos jövőképre és stratégiára lesz szükségük a mesterséges intelligencia erejének hasznosítására. Szükségük lesz az AI-megoldások fejlesztéséhez szükséges építőelemekre is. Ezek a megfelelő IT-infrastruktúra, a megfelelő tehetségek és készségek, valamint olyan ökoszisztémák, amelyek lehetővé teszik a szükséges AI-képességek kifejlesztését vagy elérését.

A legtöbb szervezet számára az AI legfontosabb építőköve az adat, létfontosságú ezért a jó minőségű adatokhoz való hozzáférés, majd ezek összehangolt kezelése. Megbízható adatokkal a mesterséges intelligencia potenciális felhasználási lehetőségei egészségügyben szinte korlátlanok. A mesterséges intelligencia bevezetési aránya és érettségi szintje iparáganként – sőt iparágon belül is, vállalatonként – igen eltérő, nem kérdés azonban, hogy mi az irány. Az AI ugyanis soha nem látott hatékonysági és teljesítményszinteket, és korábban elképzelhetetlen lehetőségeket teremt a cégek számára.

Globális felmérésünk szerint a megkérdezett vállalkozások 74 százaléka még mindig az AI-kísérletezési szakaszban van, és a mesterséges intelligenciához szükséges adatok modernizálására és a szakértelem kiépítésére összpontosít anélkül, hogy világos elképzelésük lenne arról, hogyan használják fel koherensen a különböző projekteket. Ezzel szemben, a megkérdezett vállalkozások mindössze 26 százaléka összpontosít a nagy hatású AI-használati esetek méretarányos bevezetésére, ami a valós értéket tudná megteremteni – fogalmazott Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

A globális tanulmány IDE KATTINTVA tölthető le PDF formátumban.