Egész Európában növelnék a rákszűréseken való részvételi arányt

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős bizottsági tag sajtótájékoztatóján elmondta, az ajánlás célja a szűrővizsgálatok számának növelése több célcsoportra és többféle rákos megbetegedésre kiterjedően. Az új uniós megközelítés támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy 2025-re az emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűrésre jogosult uniós népesség 90 százaléka részt vehessen a szűrésen. Az uniós biztos közölte, az intézkedést indokolja, hogy 2020-ban az EU-ban mintegy 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, és több mint 1,3 millió ember vesztette életét e betegségekben.

Az uniós rákszűrési rendszer olyan ráktípusokra fog kiterjedni, amelyek az EU-ban évente diagnosztizált új daganatos esetek közel 55 százalékát teszik ki.

Az ajánlás az emlőrákszűrés célcsoportját a jelenlegi 50-69 éves korcsoportról a 45 és 74 év közötti nőkre terjeszti ki. Javasolja továbbá, hogy a 30-65 éves nőknél legalább ötévente végezzék el a méhnyakrák kimutatására alkalmas humán papillomavírus (HPV) vizsgálatot, figyelembe véve a HPV-oltási státuszokat. Az 50 és 74 év közöttieknél Brüsszel a vastagbélrákra vonatkozó triázsvizsgálatot kér immunkémiai vizsgálatokkal az endoszkópia, illetve akolonoszkópia lehetséges utókövetésének meghatározására.

Az új ajánlás kiterjeszti a népességen alapuló, szervezett rákszűrést a tüdőrákra, a prosztatarákra és bizonyos körülmények között a gyomorrákra is, emellett tüdőrák szűrővizsgálatot ajánl az 50-75 év közötti jelenlegi erős dohányosok és volt dohányosok esek esetében is. A 70 év alatti férfiaknál prosztataspecifikus antigénvizsgálat alapján prosztatarák-vizsgálatot ajánl, nyomonkövetésként pedig mágneses rezonanciás képalkotó (MRI) vizsgálatot. Javasolja a Helicobacter pylori szűrését és a rákot megelőző gyomorléziók megfigyelését olyan helyeken, ahol magas a gyomorrák előfordulási gyakorisága és a halálozási arány.

Az ajánlás végezetül figyelmet fordít a szűréshez való egyenlő hozzáférésre, az egyes társadalmi-gazdasági csoportok, a fogyatékossággal élők, valamint a vidéki vagy távoli területeken élők szükségleteire. Fontosnak tartja továbbá a megfelelő és időben történő diagnosztikai eljárások, kezelések, a pszichológiai támogatás és utógondozás biztosítását – közölte az  MTI összefoglalója szerint az uniós biztos.