Az NCCN (National Comprehensive Cancer Network) a közelmúltban új javaslatokkal egészítette ki a vastagbél- és végbéltumoros betegek kezelésével foglalkozó terápiás protokolljait. Az Amerikai Egyesült Államokban működő nonprofit szervezet a világ 21 vezető rákközpontjának szoros együttműködésével jött létre, elsődleges célja az onkológiai kezelések hatékonyságának növelése, ezáltal a daganatos betegek életminőségének javítása.

"/>

Felhívás

• Nincs találat

Célzott rákterápia, ajánlásra

VilággazdaságAz NCCN (National Comprehensive Cancer Network) a közelmúltban új javaslatokkal egészítette ki a vastagbél- és végbéltumoros betegek kezelésével foglalkozó terápiás protokolljait. Az Amerikai Egyesült Államokban működő nonprofit szervezet a világ 21 vezető rákközpontjának szoros együttműködésével jött létre, elsődleges célja az onkológiai kezelések hatékonyságának növelése, ezáltal a daganatos betegek életminőségének javítása.

Az amerikai klinikai onkológiai társaság (ASCO) ez évi kongreszszusán jelentették be, hogy klinikai kutatási vizsgálatok eredményei alapján bizonyítást nyert a KRAS mutációs státusának jelentősége a vastagbél- és végbéltumoros betegek kezelésében. Ez a felfedezés a daganatos betegek „célzott”, személyre szabott kezelhetőségének további individualizálását teszi lehetővé. A biomarkerek kutatása során került a vizsgálatok középpontjába a KRAS gén, amely más fehérjék működését is képes szabályozni, befolyásolja a sejt túlélését, az érújdonképződés kialakulását és magát az áttétképződési folyamatot is. Két formáját azonosították, az úgynevezett vad típust és a mutálódott KRAS-t.

A KRAS-státus meghatározása egyes igen költséges daganatellenes készítmények betegspecifikus szelekcióját eredményezi. A KRAS-mutáció ismerete azért fontos, mert a felszíni növekedési faktort gátló készítmények (cetuximab, panitumumab) alkalmazása akár kombinált kezelésként, akár monoterápiában csak abban az esetben lehetséges, ha a beteg az úgynevezett vad típusú gént hordozza. A mutáns KRAS képes a sejt jelátviteli rendszerét „szabálytalan módon” aktiválni, ennek következménye a daganatsejtek kontroll nélküli osztódása és a metasztázisképzés. A klinikai eredmények elemzése kapcsán egyértelművé vált, hogy azoknál a betegeknél, akiknél a daganatsejtben a KRAS fehérje genetikai állománya nem változott (vad típus), a célzott terápia sokkal hatékonyabb, mint azoknál, ahol módosult (mutáns).

Természetesen a felfedezés elsődleges jelentősége az, hogy a várhatóan jól reagáló betegek csoportja már a terápia előtt kiválasztható, így a komoly mellékhatásokkal is járó kezeléseket azon betegeknél, akiknél előre megállapítható a hatástalanság, nem alkalmazzák. Társadalmi szempontból pedig nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezeknek az igen drága gyógyszerkészítményeknek a célzott terápiaként történő felhasználása jelentős megtakarítást eredményez az egészségügyi szolgáltatók számára.

A szerző Prof. Dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa