Bidló Judit: jönnek az új onkológiai finanszírozási protokollok

– A gyógyszercégek beadványai alapján évente közel 19 milliárd forinttal növelné a gyógyszerkassza költségeit a jelenleg az adott gyógyszerekre egyedi méltányossági eljárásokban költött összegen túl, ha minden készítmény finanszírozást kapna, amire igényt adtak be. Csak a HER2+ emlődaganatok kezelésére a jelenlegi mintegy évi 10 milliárd forint felett tovább 4,1 milliárd forintot igényelnének – közölte Bidló Judit.

Kifejtette: „a befogadási döntéseket számos szempont értékelése és szakmai viták előzik meg. Egy új gyógyszernél vagy egy új gyógyszer más indikációban történő használatánál a statisztikai előny ugyan nem kétséges, hiszen az alapján kapnak európai törzskönyvet a készítmények, de nekünk a klinikailag releváns hozzáadott értéket kell figyelembe vennünk. Nemcsak a diagramokon, hanem érdemben, valóban jobban jár-e egy beteg, ha megkapja az adott gyógyszert? Emellett mivel a forrás véges, vizsgáljuk a költséghatékonyságot, a költségvetési, az egészségpolitikai szempontokat is. A különféle szakterületekről összesen 15 pont gyűjthető össze. A maximális pontszámot egy olyan gyógyszer érhetné el, amely például meggyógyítja valamelyik ráktípust és még költséget is megtakarít a költségvetés számára. Sajnos ilyen gyógyszerek nem állnak sorba. Ha egy készítmény a 15-ből 5 pontot elér, annak már javasolható lehet a társadalombiztosítási finanszírozása. A finanszírozási igénnyel beadott 60 gyógyszernek több mint fele viszont még ezt sem teljesíti, a legjobb termék pedig 8,5 pontot ért el” – közölte Bidló Judit.

A helyettes államtitkár kitért rá: folyamatban van a finanszírozási protokollok fejlesztése. Vannak olyan indikációk, ahol csak egy-egy új termék beemelésére van szükség, azonban van több olyan terület is, ahol érdemi változás indokolt. Mindenekelőtt ide tartozik az emlődaganat, mert a legtöbb újdonság ezen a területen van az adjuváns, neoadjuváns, tripla-negatív, HER2 emlőrákok és ezek kombinációi vonatkozásában, ezért itt teljesen új protokoll készül. Emellett a kisejtess tüdődaganatok, a vesedaganatok, a myeloma multiplex, a vastagbélrák és végbélrák területén is fejlesztés alatt áll a finanszírozási protokoll, amelyeket módosítanak, frissítenek.

Bidló Judit részletesen szólt az egyedi méltányossági eljárások jövőjéről. Évek óta finanszírozási prioritás, hogy az egyre duzzadó költséggel, egyedi méltányossági eljárásban igényelt gyógyszereket áttereljék a normál finanszírozásba. Ugyanakkor azt látják, hogy az újabb és újabb készítményekkel az egyedi méltányossági igények rendre újratermelődnek. 2025. január 1-től indul el az egyedi méltányossági döntések egy részét átvevő Batthyány-Strattmann László Alapítvány. A folyamatban lévő kezelések maradnak a NEAK-nál, miként azok a döntések is, amelyekben olyan gyógyszereket kérelmeznek, amelyeknek van kialkudott, kihirdetett ára. Az alapítvány alapvetően az új terápiákról dönt majd, így idővel az egyedi méltányossági eljárások egyre nagyobb szelete fog oda átkerülni.

Elhangzott: sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem lesz dolguk azzal, hogy melyik kérelem kihez tartozik. Marad az egyutas beadási szisztéma, majd szükség esetén a NEAK automatikusan továbbítja a kérelmet az alapítvány felé. Kérdésre válaszolva Bidló Judit megerősítette: az alapítvány külön költségvetési előirányzat alapján fog működni. „Mivel a jelenlegi gyógyszerfinanszírozás a fejekben összekeveredik az egyedi méltányossági kiadásokkal, ezért mindenki elvár egy állami költségvetési helytállást a kiadásokért akkor is, ha azok túlmentek a kereteken. Gyakorlatilag ma úgy működik az egyedi méltányossági rendszer, mint a normál gyógyszertámogatás: annak is hiába van egy zárt előirányzata, ha az kimerül, akkor sem kell senkinek októberben azzal szembesülni a patikákban, hogy elfogyott a gyógyszer-támogatási büdzsé. Az egyedi méltányosságról döntő alapítvány aktuális anyagi helyzete transzparens lesz, az alapítvány nem csak szakmai és egészséggazdasági aspektusból vizsgálja meg a kérelmeket, hanem valódi méltányossági alapon hozhat döntéseket.” (Az új, alapítványi rendszer indoklásáról korábban részletes interjúban válaszolt Bidló Judit kérdéseinkre, ez IDE KATTINTVA érhető el.)

Bidló Judit felhívta a figyelmet arra, hogy – évtizedek óta fennálló szakmai adósságok rendezési szándékával – a napokban közzétették a kemoterápiás protokollokkal összefüggő módosításról és új technológia befogadásokról szóló tervezetet társadalmi véleményezésre, amelyre 2024. november 13-ig várják az észrevételeket. (A dokumentum a Belügyminisztérium dokumentumtárában, IDE KATTINTVA érhető el.)

„Miért nem szempont a finanszírozó számára a daganatok egyenjogúsága? Bizonyos daganatok terápiáinak befogadása könnyedebben halad, ezzel szemben más daganat, mint például a hasnyálmirigyrák, nagyon mostohán van finanszírozva” – hangzott az egyik kérdés az előadóhoz. Bidló Judit válaszában azt mondta: „a döntéseknél nincsenek szándékoltan favorizált vagy háttérbe szorított betegségtípusok. Mintegy 18-féle eredményességi mutató mentén lehet értékelni egy terápiát. Ha például egy gyógyszer 5 hónappal növeli meg a túlélést, nem mindegy, hogy az 3-ról nő 8 hónapra vagy 30-ról 35-re. Nekünk azt kell megvizsgálni, hogy milyen áron egészen pontosan milyen eredményességet tudunk vásárolni a beteg számára. Ez alól egyetlen kivétel emelhető ki: a gyerekek betegségei, ahol kevésbé érvényesülnek a szigorú mutatószámok.”

A célzott terápiák és immunkezelések alapját adó molekuláris daganatdiagnosztikai vizsgálatokat érintő kérdésre válaszolva Bidló Judit hangsúlyozta: „a patológia és molekuláris diagnosztika területén nincs kifizetetlen ellátás. A szakmailag indokolt molekuláris genetikai vizsgálatokat állami finanszírozásban biztosítjuk a betegek számára.”

Több kérdés is vonatkozott a szűrővizsgálatok kiterjesztésére. Az előadó elmondta: a korábbi, kötelezőséget és ezzel szankcionálási lehetőséget felvető, nagy vitát kiváltó álláspont helyett a pozitív ösztönzés, jutalmazás irányába szeretnének elmozdulni. Például felmerült olyan terv, hogy adókedvezményt kaphasson az a munkáltató, aki érdemi egészségügyi szűrővizsgálatot biztosít a munkavállalóinak. Napirenden van a mammográfiás szűrővizsgálatokra vonatkozó 45-65 éves korhatár leszállítása is 40 éves korra. Ezzel kapcsolatban Bidló Judit elmondta: bár meghívást nem kapnak, de szakmai indokok alapján ma is lehetőség van 45 éves kor alatt és 65 éves kor felett is részt venni államilag finanszírozott mammográfiás vizsgálaton. A szűrési korhatár népegészségügyi célzatú szélesítésének viszont előfeltétele az ellátórendszer és a kapacitások bővítése. Gondolkodnak például azon, hogyan tudnának digitális mammográffal bíró további szolgáltatókat bevonni az ellátásba. A nőgyógyászati szűrésekkel kapcsolatban pedig szeretnék biztosítani, hogy a magánorvosok is be tudják küldeni az általuk levett nőgyógyászati mintákat a Nemzeti Népegészségügyi Központba.

>>> A kongresszuson bemutatott diasor

B. Papp László / MKOT.hu