Bélmikrobiom és immunitás: a probiotikus élelmiszerek szerepe

Az étrend a bélmikrobiom szerkezetének és teljesítményének kulcsfontosságú meghatározója, a fermentált probiotikumokat tartalmazó élelmiszerek pozitív immunológiai, emésztési és metabolikus testi hatásokat mutatnak. Az ígéretes kutatások azt jelzik, hogy a probiotikus élelmiszerek fogyasztása fokozhatja a rák immunterápiás válaszát, azonban ennek bizonyításához további vizsgálatokra van szükség.

A bélmikrobiom a gazdaszervezet immunitását és egészségét alakító kulcsfontosságú tényező. A diszbiózis (azaz a bélmikrobiom taxonómiai összetételének és metabolikus működésének káros változásai) széles körű következményekkel jár az emberi egészségre nézve. A bélmikrobiom egyensúlyhiánya károsíthatja a nyálkahártya gátját, immunrendszeri diszfunkcióhoz vezethet és megzavarhatja a metabolizmust, ami együttesen hozzájárulhat a különböző betegségek, köztük a rák patofiziológiájához. A betegeknél a diszbiózis kezelésével ezért lehetőség van a betegségterhek enyhítésére és az általános egészségi állapot javítására.

Az étrend a bélmikrobiom szerkezetének és metabolikus teljesítményének kulcsfontosságú meghatározója. A probiotikus élelmiszerek fontos összetevői a probiotikus mikroorganizmusok, amelyek fogyasztása javítja a gazdaszervezet egészségét, valamint a prebiotikumok, amelyek a bélmikrobiom által szelektíven metabolizált, a gazdaszervezet által nem emészthető élelmiszer-összetevők, és amelyek mögött feltételezhetően egészségjavító hatásuk áll. Például az erjesztett élelmiszerek, mint a kimchi, a savanyú káposzta, a joghurt és a kefir nemcsak probiotikus baktériumokat, hanem prebiotikus élelmiszerforrásokat (például növényi rostokat) is tartalmaznak, amelyek fenntartják ezeket a mikrobákat. Ezek az élelmiszerek tehát lényegében „szinbiotikumként” működnek, és különböznek a probiotikus étrend-kiegészítőktől, amelyek kizárólag baktériumokat tartalmaznak. A széles körben elérhető, recept nélkül kapható étrend-kiegészítők általában nagy mennyiségben tartalmaznak könnyen tenyészthető baktériumokat, nem pedig racionálisan célzott fajokat, és korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a probiotikus étrend-kiegészítők valójában negatívan befolyásolhatják a bél általános mikrobiom-diverzitását.

A probiotikus élelmiszerek különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolhatják a mikrobiomot és a gazdaszervezet egészségét. Az erjesztett élelmiszerekben található baktériumpopulációk közvetlenül befolyásolhatják a bélmikrobiomot azáltal, hogy növelik a hasznos baktériumok mennyiségét és kiszorítják a patogén taxonokat. Vizsgálatok kimutatták, hogy az erjesztett élelmiszerek nagyobb mértékű fogyasztása a hasznos baktériumok nagyobb mennyiségével jár együtt a bélben. Idetartozik az Akkermansia muciniphila a természetes joghurtot rendszeresen fogyasztó embereknél, valamint a rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumok (például Faecalibacterium, Bifidobacterium) magasabb szintje a patogén taxonok (például Clostridium, E. coli) csökkent szintje mellett a rendszeresen kimchit fogyasztó egyéneknél. Emellett egy randomizált vizsgálat, amelyben a kefirfogyasztást antibiotikumokkal együtt alkalmazták H. pylori-fertőzés esetén, jobb H. pylori-eradikációt és csökkent hasmenést mutatott ki a kefircsoportban.

A teljes információ a Klinikai Onkológia folyóirat Hírek a világból rovatában olvasható.