A vastagbélrák molekuláris kezelési lehetőségeit keresik

Amint az MTA.hu portálon megjelent összefoglalóban olvasható, a rosszindulatú tumoros megbetegedések gyógyszeres terápiája során több lehetőségünk is van. A hagyományos kemoterápia folyamán az osztódó tumorsejtek elpusztítása a cél, ám egy másik lehetőség a sejtek átvitele szeneszcenciába. Ez egy olyan nyugvó állapot, amelynek során a normális diploid sejtek nem osztódnak tovább. Ilyen állapotban a tumorsejtek ugyan jelen lennének a szervezetben, azonban a további szaporodás nélkül nem keletkeznének áttétek, és a tumor sem növekedne. A szeneszcencia indukciójának egyik ismert kiváltója a TP53, vagyis a tumorprotein p53, a legfontosabb humán tumorszuppresszor fehérje. A további résztvevők azonosítása érdekében még intenzív kutatásra van szükség.

A sejtek felszínén elhelyezkedő receptorok által érzékelt jelet a végrehajtó molekulákig különböző jelátviteli utak juttatják el. Már eddig is sokat tudtunk arról, hogy az úgynevezett WNT jelátviteli út elsősorban a vastagbél rosszindulatú daganatos megbetegedéseiben tölt be szerepet. A WNT jelátvitel egyik fontos célja a ZEB1 transzkripciós faktor, egy olyan fehérje, amely különböző helyeken a DNS-hez kötődve gátolja vagy elősegíti más gének kifejeződését. A ZEB1 ismert hatása, hogy beindítja az epitheliális-mezenchymális átalakulást, azt a folyamatot, amely lehetővé teszi a sejt-sejt kapcsolatok felszámolását, egy mozgékony és invazív, az őssejtekhez közelebb álló fenotípus létrejöttét – ezek a rosszindulatú tumorokban alapvetően szükségesek ahhoz, hogy áttétek jöjjenek létre. Ettől eltekintve azonban a ZEB1 transzkripciós faktor szerepét homály fedi.

Ezzel a problémával foglalkozott az a spanyol-magyar-amerikai együttműködésben végzett kutatás, amelynek eredményei áprilisban jelentek meg a gasztroenterológia és a hematológia vezető orvostudományi folyóiratában, a Gutban. A tanulmány második szerzője Győrffy Balázs, az MTA TTK Lendület Onkológiai Biomarker Kutatócsoport tudományos tanácsadója. Győrffy Balázs elmondta: az öt éve kezdett kutatás során túléléselemzést végeztek, in vivo transzgenikus egér- és xenograftmodellt alkottak, immunfestést, továbbá gén- és fehérjeregulációs méréseket végeztek.

A teljes beszámoló az MTA.hu portálon olvasható.