A májdaganatok jelentős része megelőzhető lenne

A májrák a hatodik leggyakoribb daganatos megbetegedés a világon, halálozásban pedig a harmadik helyen áll, ami jól mutatja lefolyásának súlyosságát. A ráktípus jellemzője, hogy kialakulásának hátterében jobbára krónikus vírusfertőzés áll, melyet a hepatitis B-, illetve a hepatitis C-vírus okoz. E kórokozók működési mechanizmusának megfejtésével és a krónikus fertőzést leküzdő hatóanyagok kifejlesztésével foglalkozik Schaff Zsuzsanna akadémikus, aki – amint arról az MTA.hu beszámolt – egyebek mellett egy új, Magyarországon is elérhető, igen hatékony gyógymódról számolt be az Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén tartott előadásában.

A májdaganatok többségéért felelős két vírus közti legfontosabb hasonlóság, hogy mindkettő képes krónikus fertőzést okozni, melynek során a máj lassú átalakuláson megy át, és végül májzsugor, majd májrák alakulhat ki. Mindkét vírusfertőzés vérrel, fertőzött eszközökkel (például intravénás droghasználóknál), illetve szexuális úton terjed. (Érdemes megemlíteni, hogy a máj harmadik közismert vírusfertőzése, a hepatitis A ugyan jóval könnyebben terjed, azonban a kialakuló betegség heveny lefolyású, krónikus fertőzöttség nem alakul ki.)

A hepatitis B-vírus ellen már az 1980-as évektől létezik vakcina, tehát a fertőzés megelőzhető, ráadásul a fertőzötteknek csak mintegy 10%-ában alakul ki krónikus megbetegedés nagyjából 10-20 év alatt.

„A hepatitis C-t ugyanakkor gyakran nevezik báránybőrbe bújt farkasnak” – mondta el Schaff Zsuzsanna. Ennek oka, hogy a krónikus betegség lefolyása lassabb, tünetei enyhébbek, mint a hepatitis B esetében, viszont a fertőzöttek 80%-ánál alakul ki krónikus megbetegedés. Ráadásul, mivel a vírus szaporodásakor rengeteg mutáns keletkezik, mindeddig vakcinát sem sikerült létrehozni a fertőzés megelőzésére.

Magyarország lakosságának 1%-a krónikus hepatitis C-fertőzött, azonban keleti szomszédainknál, így Ukrajnában és különösen Romániában (3,3%) ez az arány jóval magasabb. Emellett nálunk a vírus egy olyan típusa terjedt el, mely különösen rosszul reagál a hagyományos interferonkezelésre.

Schaff Zsuzsanna és kutatótársai munkája az utóbbi évtizedekben nagyban hozzájárult ahhoz, hogy feltáruljon a hepatitis C-vírus működési mechanizmusa, és így olyan gyógyszerhatóanyagok születhettek meg, melyek képesek közvetlenül támadni a vírus működésének egyes összetevőit. Míg az 1990-es évek elejének gyógyszeres kezeléseivel a krónikus hepatitis C-fertőzöttek mindössze 10%-át sikerült vírusmentessé tenni, az új hatóanyagokkal ma ez az esetek több mint 90%-ában elérhető.

Bár a gyógyszeres kezelés jelenleg meglehetősen költséges, mindenképpen jóval olcsóbb, mint a krónikus megbetegedés és a kialakuló májrák kezelése vagy az esetleges májátültetés. Schaff Zsuzsa szeretné elérni, hogy az egészségügyi döntéshozók ráébredjenek: az időben felismert krónikus májgyulladás gyógyszeres kezelése nemcsak a betegek életminőségét és életkilátásait javítja, de e beavatkozás társadalombiztosítási támogatása gazdaságilag is észszerű döntés.

Az előadáson készült videofelvétel az MTA.hu portálon tekinthető meg.