A májban felismerni vélték a ráksejtek egyik osztódási mechanizmusát

Az eLife folyóirat alapján az Orvostovábbképző Szemle Online szemlézte a University of California San Diego kutatóinak cikkét, amelyben a rákos sejtek szaporodásának egy korábban ismeretlen mechanizmusát ismertetik. A kutatást vezető Gen-Sheng Feng professzor szerint: „a sejtburjánzás pontos folyamatainak megértése alapvető kérdés nem csak a rákkutatásban, hanem az egész orvostudományban. Bár mostani vizsgálatunk során először a hihetetlen regenerációs potenciállal rendelkező májsejteket vizsgáltuk, hamar rájöttünk, hogy rákos sejtekben is hasonló folyamatok zajlódnak le. Úgy véljük, hogy ez a most leírt osztódási, regenerációs mechanizmus egy olyan univerzális folyamat lehet, amely a sejtburjánzást célzó rákterápiákkal szembeni rezisztencia kialakulását segíti elő.”

Korábbi kutatásaik során Feng és csapata megfigyelte, hogy egerekben a májsejtek egy kisebb része még akkor is képes szaporodni, ha genetikai módosítással kikapcsoltak vagy töröltek belőlük egy sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges szignalizációs enzimet, az Shp2-t. Ez az enzim segít a májsejteknek tudomására hozni, hogy mikor jön el az ideje az osztódásnak a máj regenerációja során. Az Shp2 a különböző rákos megbetegedések kezelésének ismert célpontja is, és az Shp2-gátlókat már több folyamatban lévő klinikai vizsgálatban is értékelik.

A mostani vizsgálat során a kutatók azt fedezték fel, hogy a májsejtek igen okos módon kompenzálják a hiányzó enzimet: csomókba állnak össze és apró, fehérjébe csomagolt csomagokat, úgynevezett vezikulumokat cserélnek ki egymással, így képesek egyrészt kommunikálni, másrészt megosztani a sejtosztódáshoz szükséges biokémiai anyagokat, ami lehetővé teszi számukra, hogy Shp2 nélkül is osztódjanak.

“Már régóta sejtjük, hogy a májsejtek más módon is képesek regenerálódni, még akkor is, ha hiányzik belőlük a Shp2, és ebben a tanulmányban végre leírtuk, hogy pontosan hogyan teszik ezt” – nyilatkozta Feng.

Bár a kutatók a felfedezést nem rákos májsejtekben tették, bizonyítékot találtak arra, hogy a rákos sejtek ugyanezt a stratégiát használhatják a sejtosztódást gátló terápiák elleni rezisztencia kialakítása során és az osztódási mechanizmus életben tartásához. A vezikulumok, amelyeket a májsejtek a molekulák megosztására használnak, egy CD133 nevű fehérjét hordoznak membránjukon, és a kutatók ennek a fehérjének abnormálisan magas mennyiségét mutatták ki több típusú humán ráksejtben.

“Úgy gondoljuk, hogy felfedeztünk és leírtunk egy igen fontos elkerülő stratégiát, amelyet a daganatok a kezelések ellen alkalmaznak” – mondta Feng. “Ez a felfedezés az onkológia egyik új, hatékony célpontját azonosítja, amely különösen hasznos lehet a terápiarezisztencia letörését vagy mérséklését célzó kombinált terápiák részeként.”

A teljes cikk az Orvostovábbképző Szemle Online oldalán olvasható.