Miután a daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület júniusban tiltakozott az állami vastagbélszűrés elindításának 2019-re való elhalasztása ellen, most örömmel nyugtázza a betegszervezet, hogy a nyilatkozatok szerint 2017-től mégiscsak az ország minden 50 és 70 év közötti lakosát szervezett vastagbélszűrésre hívják. A civilszervezet szorgalmazza, hogy a székletvérteszt mellett a szűrési célú vastagbéltükrözés is mindenki számára a lehető leggyorsabban elérhető legyen. Az Gyógyulj Velünk Egyesület az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól fontos részletkérdésekről kért tájékoztatást, a legfontosabb válaszokat most közreadjuk.
– Nagy előrelépés, hogy az egészségpolitikai vezetők és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezetői végre nyilvánosan bejelentették: 2017-től az ország valamennyi 50 és 70 év közötti lakosát vastagbélszűrésre hívják. Évek óta kérjük ezt, s ez volt az eredeti ígérete is az egészségpolitikának. Ezért okozott nagy csalódást, amikor néhány hete arról szóltak a hírek, hogy egy újabb kísérleti program keretében csak az önként jelentkező háziorvosok praxisaiban élőket szólítják meg, s majd csak 2019-től lesz valódi országos szűrőprogram. Örülünk annak, hogy mégis megtalálják a módját annak, hogy 2017-től senki se maradjon ki a vastagbélszűrésből – reagált Lakos István, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke arra a napokban tartott sajtótájékoztatóra, amelyen bejelentették: jövő évtől az ország teljes területén lehetőséget biztosítanak a vastagbélszűrésre.
– Szorgalmazzuk, hogy a székletvérteszt mellett a legbiztosabb szűrési eredményt nyújtó vastagbéltükrözést is a szűrőprogram keretében önkéntesen, elsődlegesen is igénybe lehessen venni, s a gyors kivizsgálás ne csak annak legyen biztosított, akit a székletvérteszttel előzetesen kiszűrnek. Bízunk abban, hogy a program 2017-es elindításáig találnak módot arra, hogy a kolonoszkópiának ne legyen előfeltétele a vér székletben való megjelenése, s aki vállalja a tükrözést, annak azt behívástól és a székletvérteszt eredményétől függetlenül, a szűrőprogram keretében biztosítsák – jelzi Lakos István, hogy a leginkább megnyugtató szűrésnek a vastagbéltükrözést tartják. A vastagbéldaganaton átesett betegszervezeti vezető a rákkal már szembenézett betegek nevében azt kéri a háziorvosoktól: legyenek aktív részesei és szószólói a vastagbélszűrésnek.
A Gyógyulj Velünk Egyesület részletes tájékoztatást kért az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (ÁNTSZ OTH) az állami vastagbélszűrés részleteiről. A legfontosabb kérdéseket és válaszokat az alábbiakban közzétesszük:
1. Hány háziorvosi praxis működik az országban, s mennyien jelentkeztek önként eddig a programra?
Az OEP adatai szerint a felnőtt és vegyes háziorvosi praxisok száma országosan: 5082. 2016. július 19-ig 2601 háziorvosi praxis jelentkezett, de a jelentkezési lehetőséget még július végéig biztosítjuk.
2. Van-e olyan térség, amely különösen aktív vagy passzív volt?
Ha az önként jelentkezők arányát nézzük, 12 megye már elérte az 50 százalék feletti jelentkezési arányt. 4 megye van, ahol 40-46 százalék között mozognak, a többi megye pedig 46-50 százalék. A legnagyobb aktivitás Baranya megyében volt tapasztalható, de meg kell említenünk Nógrád megyét is, ahol a kezdeti alacsony jelentkezési arányhoz képest, ez mostanra már a 70 százalékot is elérte. A megyei kormányhivatalok támogatása és mozgósítása is nagyban segítette a jelentkezést.
3. Miért éri meg a háziorvosi praxisoknak önkéntesen részt venni a programban?
Minden háziorvosnak feladatai közé tartozik a prevenciós tevékenység, ezért a „megéri” nélkül is részt kellene vegyen a programban. A projekt keretében viszont több mindent biztosítunk a háziorvosok számára. A feladat ellátásához szükséges akkreditált továbbképzést a projektben résztvevő háziorvosok számára térítésmentesen biztosítjuk. Minden egyes, megfelelően dokumentált vastagbélszűrésen megjelenő személynek kiadott mintavételi eszköz, majd ezt követően beérkezett, feldolgozásra alkalmas vizsgálati minta után bruttó 1000 forint díjazásban részesül a háziorvosi praxis.
4. Lehet még jelentkezni?
A jelentkezési lehetőséget még július végéig biztosítjuk a háziorvosi praxisok számára.
5. Ha azoknak is biztosítják a részvétel lehetőségét, akiknek a háziorvosuk nincs benne az önkéntes szűrési projektben, akkor mi jelentősége innentől az önkéntes projektnek?
A projektet uniós forrásból finanszírozzák, amely támogatást nem lehet alapfeladatokra felhasználni. Ezért 2019-ig az önként jelentkezett háziorvosok praxisába tartozó 50-70 közötti lakosságra terjed ki a program, de az OTH mindent megtesz, hogy a nem jelentkezett háziorvosi praxisokba tartozó betegek is majd részt tudjanak venni a szűrőprogramban. 2019-től viszont már minden háziorvosnak kötelező lesz részt venni az országos vastagbélszűrésben, amit akkor már állami pénzből fognak fedezni.
6. Máshogyan történik a páciensek behívása, toborzása, a székletdoboz kiadása azokban a háziorvosi praxisokban, amelyek önként jelentkeztek a szűrési projektre és ott, ahol nem jelentkeztek? Mi lesz a különbség a lebonyolításban?
A projektbe nem jelentkező háziorvosok szűrendő pácienseit más úton szólítjuk meg, ennek a folyamatnak a kidolgozása még fejlesztés alatt áll.
7. Mikor postázzák az első behívókat?
Az első meghívólevelet tervezetten 2017. második felétől postázzuk, amikor a projekt minden eleme készen áll a biztonságos és sikeres lebonyolításhoz.
8. Hol végeztethető el a székletvérteszttel kiszűrt emberek számára a vastagbéltükrözés? Centrumok kijelölését említették, ez mikor és hogyan fog zajlani, s mit jelent a gyakorlatban?
A szervezett szűrés második lépcsőjében résztvevő gasztroenterológiai laborok kiválasztása még folyamatban van, a kiválasztásnál többek közt szakmai, minőségi, humán erőforrás, infrastrukturális, területi és esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszünk.
9. Aki nem szeretné kivárni, hogy megkapja a meghívást, jelentkezhet hamarabb a háziorvosánál? Ha igen, mikortól?
Aki hamarabb szeretné elvégeztetni a tesztet, keresse fel háziorvosát, ők tudják mi a teendő. De ez még nem a szervezett szűrés része. A hagyományos betegutakon keresztül végzik el a megfelelő vizsgálatokat, esetleges beavatkozásokat.
10. 50 év alatti vagy 70 év feletti páciens behívó nélkül jelentkezhet a szűrésre? (pl. családi előzmények vagy „csak a félelem” és egészségtudatosság okán)
A szervezett, lakossági vastagbélszűrési program keretében nem, de a háziorvosnál jelentkezzen és Ő intézi az ilyenkor szükséges vizsgálatokat.
11. Úgy nyilatkoztak, hogy „az egészségügyi irányítás biztosítja a teljes betegutat is, hogy a teljes betegúton várólista nélkül tudjanak a kiszűrt betegek végighaladni.” Pozitív székletvérteszt esetén reálisan mennyi várakozási idővel kalkulálnak, amíg valaki kolonoszkópiára időpontot kaphat?
Nem negatív székletvérteszt esetén a területileg illetékes, programban résztvevő gasztroenterológiai laboratóriumnak a felkereséstől számítva 4 héten belül kell időpontot biztosítani kolonoszkópos vizsgálatra.
12. Van-e lehetőség arra, hogy valaki negatív székletvérteszt ellenére is kérjen tükrözéses vizsgálatot?
Igen, de nem a szervezett szűrés keretében, hanem beutalóval, a hagyományos betegutakon keresztül tudja igénybe venni a kolonoszkópiát.
13. Úgy nyilatkoztak, hogy van elég endoszkópos torony a tükrözésekhez, viszont a humán erőforrás a szűk keresztmetszet. Kik fogják elvégezni a jelenleginél akár 40 százalékkal több kolonoszkópiát? (Évi 1,2 millió meghívottal, 40-50 százalékos visszaküldési aránnyal, 7 százalékos pozitív esettel számolva a többlet a jelenlegihez képest kb. 42 ezer tükrözéses vizsgálat évente.)
A későbbiekben kijelölt gasztroenterológiai laborok fogják elvégezni ezeket a vizsgálatokat.
13+1. Sikeres program, megfelelő arányú részvétel esetén az első években emelkednie kell a jelenlegi évi 10 ezer újonnan felfedezett vastagbél- és végbélrákos esetszámnak. Nagyobb lehet a gyógyult betegek aránya, viszont átmenetileg – ami akár egy évtizedet is jelenthet – növekedhet az onkológiai kezelésekben részesülők száma, illetve a kezelés időtartama is. A népegészségügyi szűrőprogram hatástanulmányában milyen onkológiai kihatást vetítenek előre, s hogyan készülnek erre?
A vastagbélszűrési program Egészségbiztosítási Alapra gyakorolt becsült hatása a részvételi arány függvényében változik. 25 százalékos részvétel mellett 1,1 milliárd Ft, 30 százaléknál 1,3 milliárd Ft, 40 százaléknál 1,8 milliárd Ft, 50 százaléknál 2,2 milliárd Ft, 75 százaléknál 3,4 milliárd Ft, míg 100 százalékos részvétel esetén 4,5 milliárd Ft éves költséggel jár a vastagbélszűrési program elindítása, amely a szűrést bevezetést követően az idő előrehaladtával természetesen csökkenő tendenciát fog mutatni. A kétlépcsős vastagbélszűrés mindenképp költséghatékony alternatívát jelent a szűrés elmaradásával szemben. A betegség előfordulása és az ebből eredő halálesetek gyakorisága miatt a szervezett vastagbélszűrési program országos kiterjesztése és annak finanszírozása kormányzati és egészségpolitikai prioritás.