Dr. Tímár József: Büszke vagyok, hogy a tudományos aktivitásban élen járó intézetté váltunk

Közel tíz év után, július 1-jével köszönt le a II. Sz. Patológiai Intézet vezetéséről Dr. Tímár József, aki a Semmelweis napi bejelentés alapján arany pecsétgyűrűt vehet majd át. Mint hangsúlyozza: büszke rá, hogy az intézet az elmúlt időszakban országos szintű molekuláris diagnosztikai központtá vált, melynek a tudományos aktivitása is kiemelkedő. A volt igazgató a jövőben felszabaduló energiáit a kutatásaira fordítaná, mint fogalmaz: még készül egy nagy dobásra.

Dr. Tímár József az egyetem első két évét Szegeden végezte, majd a Semmelweis Egyetemen folytatta tanulmányait, a tudományos diákköri munkát már itt kezdte meg – olvasható a Semmelweis Egyetem hírportáljának a leköszönő intézetvezetővel készült cikkéből. A 70-es évek az elektronmikroszkópia időszaka volt, és ennek akkoriban az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet volt az erős centruma, így ott kezdett TDK-zni, és – mint fogalmaz – ott pecsételődött meg a sorsa. Nem a patológiát választotta, hanem a rákkutatást, e kettő ugyanakkor sem akkor, sem ma nem elválasztható egymástól.

A napi diagnosztika, és ezen belül is a daganatdiagnosztika, rendkívül hangsúlyos ezen a szakterületen, a patológus munkájának legnagyobb részét ez adja, ráadásul az orvostudomány egy nagyon gyorsan fejlődő ágazatáról van szó – magyarázza Dr. Tímár József, hangsúlyozva, hogy ma már szinte évente lehetne megújítani a kézikönyveket és a műszerparkot. A tudományos eredmények olyan gyorsan kerülnek át a napi rutin diagnosztikába, amit korábban remélni sem mertek – jegyezte meg.

A patológiát ma meghatározó molekuláris medicina az elmúlt 20-25 év „szülötte”, és mára a mindennapi rutin betegellátás része. Mint Dr. Tímár József elmondta, egyértelmű volt számára, hogy a patológián belül ezt az irányt válassza, mivel leginkább itt kapcsolódik össze a kutatás és a gyógyítás.

Dr. Tímár József vezetése alatt a II. Sz. Patológiai Intézetben a hagyományos klinikopatológiai szemlélet mellett kialakult a korszerű molekuláris medicina és a személyre szabott orvoslás szemlélete – olvasható az arany pecsétgyűrű átadáskor elhangzott méltatásban. A leköszönt igazgató úgy fogalmaz, büszke rá, hogy az intézet a molekuláris daganatdiagnosztika terén országos szinten az egyik legjelentősebb és legerősebb szolgáltató lett, mely budapesti és vidéki onkológiai központokat is kiszolgál. Hat molekuláris központ van az országban, a daganatdiagnosztika terén nyújtott szolgáltatások felét az egyetem két patológiai intézete végzi – tette hozzá. Dr. Tímár József kiemelte azt is: fontosnak tartja, hogy mintát, diagnosztikai konzultációt soha nem utasítottak vissza kapacitáshiányra hivatkozva, hiszen a beteg gyógyulását, kezelését alapvetően befolyásolja, hogy milyen gyorsan, mennyire jó diagnózist ad a patológus.

Mint visszaemlékezett, az intézetben már 2008 előtt, elődje, Dr. Schaff Zsuzsa vezetése alatt létrehozták a molekuláris patológiai laboratóriumot, de ennek technikai felszerelése tanszékvezetése első évében történt meg. Ugyanakkor a terület fejlődése és ennek nyomán a költségek növekedése annyira gyors, hogy rendkívül nehéz lépést tartani a technológiákkal – jegyezte meg.

A leköszönt tanszékvezető kiemelte: arra is büszke, hogy az intézet tudományos teljesítménye nagyon megerősödött, a publikációs aktivitás tekintetében az egyetemi intézetek élvonalába tartozik. Sokrétűek a különböző daganatkutatási programok az emlőráktól, a melanómán, tüdőrákon át a májrákig számos területet lefednek, az intézet pedig egy nemzetközi hírű kalcium jelátviteli kutatócsoportot is befogadott az elmúlt időszakban. Dr. Tímár József szerint a jó teljesítmény „titka”, hogy sok lelkes, odaadó, fiatal kutató van az intézetben, miközben a tapasztaltabb generáció is „hiperaktív”.

A jövőbeli terveiről beszélve Dr. Tímár József elmondta: szeretne a korábbi aktivitással visszatérni a rákkutatáshoz, és „még készül egy nagy dobásra”. A molekuláris diagnosztika és az onkológia nagy kérdése világszinten ma a RAS-fehérje mutációja, ez a leggyakoribb génhiba a daganatokban, és akinek ilyen típusú betegsége van, az jelenleg nem részesülhet az új terápiák előnyeiből. Az erre az onkogén hibára specifikus gyógyszer fejlesztésével kapcsolatban világszinten nagy a versenyfutás, és mint Dr. Tímár József elmondta, úgy döntött beszáll ebbe a versenybe, melyhez partnereket is talált a Műszaki Egyetemen és az ELTE-n. Kiindulópontjuk, hogy a szóban forgó mutáns onkogénről készült fehérjetérszerkezeti ábrázolások nem pontosak, márpedig enélkül nem lehet jó gátlószert kifejleszteni.

Dr. Tímár József azt mondja, a folyamatban lévő és elnyert pályázatok a következő öt évre bőven adnak munkát, de a nagy álma a megfelelő térszerkezet meghatározása, és egy gyógyszerjelölt kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával.


Kapcsolódó cikkek

MKOT 2017. Minden jog fenntartva. Website by Ranlom