A rákról beszéljünk, ne az eutanáziáról

Az Európai Unióban Magyarországon hal meg a legtöbb daganatos beteg, évente mintegy 33 ezer, a helyzet megváltoztatása a magyar egészségügyi ellátórendszer számára a legnehezebb feladat. A változtatás leghatékonyabb útja, ha a szűrővizsgálatok mind szélesebb kör számára válnak elérhetővé – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián.

“Az ellátórendszer legyen képes a nagy próbatételre, a nehéz anyagi körülmények között is teremtse meg annak lehetőségét, hogy a legkorszerűbb terápiás lehetőségekből ne szoruljanak ki az onkológiai betegek. Működtessen olyan szűrőrendszert, amely időben fel tudja tárni a bajt. Íróként csak figyelmeztetni tud, kérni és bízni abban, hogy az egészséggazdasági és orvosi szakemberek közösen megtalálják a humanista megoldást” – fogalmazott Kertész Imre, Nobel-díjas író, a rendezvény díszvendége.

“A gyógyuláshoz való jog kerüljön a társadalmi közbeszéd előterébe, és ne a minőségi halál, az eutanázia kérdése – mondta Bodoky György, a tudományos ülést szervező Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke A daganatos beteg értéke című előadásában.

Magyarországon mindennap 90 ember veszti életét tumoros megbetegedés miatt. Az elöregedő társadalomban egyre nő az egyének tudatossága, szaporodnak a betegszervezetek, s mind több – rendkívül drága – új gyógyszer jelenik meg. Az elmúlt évtizedekben robbanásszerű fejlődés történt a terápiás szerek számában és hatékonyságában, mindez azonban szinte feloldhatatlan feszültséget jelent az ellátórendszerben dolgozók számára. Azzal kell ugyanis szembesülniük – vélte az MKOT elnöke -, hogy a hazai betegeknek az új gyógyítási módszerekhez való hozzáférési esélye – a medicinák ára miatt – az elmúlt tíz év során folyamatosan romlott. Európa többi országára is igaz ugyan a tény, hogy a korszerű ellátás költségessége meghaladja adott ország gazdasági teherbíró képességét.

Az orvosi szakma felelőssége, hogy kidolgozza az optimális terápiát, emellett a gyógyítás-gyógyulás evidenciáiról a finanszírozók mellett a társadalmi nyilvánosságot is tájékoztassa – mondta a MKOT elnöke. A gyógyító felelőssége, hogy az érintett ismerje a rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket. A szakmapolitikától a racionális pénzügyi támogatás megteremtését lehet elvárni, és azt, hogy ne takarékoskodjon a szűrővizsgálati rendszer működtetésén – hiszen a rákbetegségeknek akár 80 százaléka is megelőzhető volna.

Bodoky doktor arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában az életkor nem lehet szelekciós kritérium. A politikától pedig azt várja el, hogy kijelölje a társadalmi prioritásokat és ismerje el a nyilvánosság előtt, ha a gazdaság teherbíró képességének korlátai miatt az ellátás szükségképpen egyenlőtlen. Vállalni kell annak beismerését is, hogy egyes esetekben nem vállalható a finanszírozás.

Az egészségügyi reformok kiemelten foglalkoznak ugyan a daganatos megbetegedések ellátásának javításával, de egy ilyen tudományos ülésen szólni kell arról, hogy hiányzik az össztársadalmi felelősség meghatározása azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne minden rászorulónak biztosítani a gyógyulás lehetőségét. “Tetszik, nem tetszik, a művészet mindig ünnepnek tekinti az életet” – idézte Bodoky Kertész Imre szavait, majd hozzátette: “nekünk orvosoknak az a feladatunk, hogy ez az ünnep minél hosszabb lehessen.”