Halandósági táblák hatása a daganatos betegek túlélési becslésére

A nemzetközi gyakorlatban nincs konszenzus, hogy a különböző forrásból származó halandósági táblák közül melyiket lenne érdemes használni – állapítja meg az a publikáció, amelyet a Semmelweis Egyetem Tudományos Híradója szemlézett.

Kutatásunk során arra fókuszáltunk, hogy a túlélési valószínűségekre milyen hatással lehetnek az egyes halandósági táblák. Ehhez közel 50 ezer 2010 és 2014 között regisztrált emlő-, méhnyak- és petefészekrákos beteg adatait válogattuk le a Nemzeti Rákregiszterből, és többféle halandósági tábla segítségével számítottuk ki a nettó túléléseket. A méhnyak- és a petefészekrák esetén a különbség csak pár százalékpontos volt, azonban a legkedvezőbb prognózissal rendelkező emlőrák nettó túlélése már lényegi eltéréseket mutatott (1. táblázat). Kutatásunk rávilágított arra, hogy a daganatos betegek túlélésének megbízható nemzetközi összehasonlítása csak a módszerek standardizációjával lenne lehetséges, mely a számítások mellett magába foglalná az adatgyűjtés és az adatminőség egységesítését is. Végeredményben, munkánk a nyílt módszertani párbeszéd fontosságát hangsúlyozza – fogalmazott a Semmelweis Egyetem Tudományos Híradójába írt összefoglalójában dr. Kenessey István.

Az eredeti közlemény: The impact of life tables on age standardized net survival of real-life example databases