Fókuszban a korai melldaganatok ellátása

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. A friss nemzetközi kutatások alapján a mammográfiás szűrés az emlőrák-halálozás kockázatát mintegy 45%-kal csökkentheti, így a szakemberek mindenkit arra bíztatnak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

„A korai diagnózis ma már nem ítélet, hanem lehetőség. Minél előbb azonosítjuk a betegséget, annál jobb eséllyel gyógyítható. A cél minden esetben az, hogy az érintettek gyorsan, átlátható betegúton jussanak el a személyre szabott terápiáig” – mondta Dank Magdolna. Fokozott elővigyázatosság szükséges, ha a családban fordult már elő hasonló daganatos betegség, de bizonyos genetikai mutációk, illetve hormontartalmú készítmények tartós szedése is kockázati tényezőnek számít. Ugyanakkor a közelmúlt kutatásai arra engednek következtetni, hogy az emlőrákos esetek kialakulásának mintegy 40%-a megelőzhető lenne az életmóddal kapcsolatos ajánlások betartásával. „Valószínűsíthetően szintén ezzel hozható összefüggésbe, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint ez a daganatos betegség: az elmúlt évtizedben hazánkban például 30%-kal több diagnózis született a 30-es éveikben járó nők körében, mint korábban. Az egészséges testsúly fenntartása, a testmozgás, az alkohol és a cukros üdítők kerülése, valamint a tápanyagokban gazdag táplálkozás mind-mind fontos tényező ebben” – hangsúlyozta Dank Magdolna.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – fogalmazott Bodoky György.

Kapcsolódó cikkeink:
Fókuszban a korai daganatkezelés: előadások és szakmai viták a jobb betegellátásért
Bidló Judit: kinél hatnak az adjuváns onkológiai terápiák?