Csökken a klinikai gyógyszervizsgálatok száma idehaza

Amellett, hogy a betegek számára fontos esélyt jelent a legújabb fejlesztésű terápiákhoz való hozzáférés, a klinikai vizsgálatok szakmailag és anyagilag is hasznot jelentenek az egészségügyi ellátórendszernek, ez pedig fontos szempont a döntéshozatalban és a betegérdekeket tekintve is.

„Magyarország jól járna azzal, ha egyre többen felismernék, milyen értékek rejlenek a klinikai vizsgálatok elvégzésében. A legfrissebb felmérések alapján az európai klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban az láthatjuk, hogy Magyarországon ezek száma évente nagyjából öt százalékkal csökken. Azt prognosztizáljuk, hogy ez gyorsulni fog. Törekedni kellene arra, hogy megőrizzük azokat a lehetőségeinket, amelyekkel korábban élni tudtunk” – idézte a közlemény dr. Szalóki Katalint, az AIPM igazgatóját, aki egy áprilisi szakmai konferencián fejtette ki álláspontját.

A konferencián elhangzott: Magyarország a régióban lemaradásban van, Romániában például külön állami stratégiát dolgoztak ki arra, hogyan tudnának minél több klinikai vizsgálatot vonzani. Csehországban az elmúlt évben már jóval a magyarországi szint felett jártak, míg Németországban, ahol az innovatív gyógyszerek rögtön a támogatott körbe kerülnek, amint engedélyezik a piaci értékesítésüket, bevezették azt a kötelezettséget, hogy bizonyos mennyiségű klinikai vizsgálatnak Németországban kell történnie.

Eközben nem csak Kína Európa versenytársa a klinikai vizsgálatok megszerzésében, de olyan régiók is, mint Dél-Amerika, ahol viszonylag nagy populációval, nagyon gyors betegbeválasztással tudnak dolgozni a gyógyszergyártók. Ez elvisz Európából vizsgálatokat, aminek szintén az az eredménye, hogy élesebbé válik a kontinens országi közötti verseny ezek megszerzéséért. Jól mutatja ezt, hogy a European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations (EFPIA) adatai szerint az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővültek a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek 2010 és 2022 között (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés. Így Európa nem tud lépést tartani az Ázsiában és az Egyesült Államokban tapasztalható növekedéssel. A kutatási és fejlesztési kiadások lassú növekedése azt is jelenti, hogy a kontinens gyógyszeriparának sürgősen fel kell gyorsítania befektetéseit ezen a téren.

Mindezzel együtt pozitívumként jegyzi meg a közlemény, hogy Magyarország kiemelt helyen volt az Európai Gazdasági Térségben (EGT), tehát nem csak az EU-ban, hanem a kibővített európai térségben is a klinikai vizsgálatokban. Nagyjából százezer főre 1,68 vizsgálat jutott, ami az ötödik helynek felelt meg az országok rangsorában. Ez egyben azt is jelenti, hogy viszonylag magas szintről indult el a csökkenési trend.

„A klinikai vizsgálatok csökkenésében szerepet játszik többek között a toborzás, illetve az is, hogy körülményes a jóváhagyások megszerzése és a szerződések megkötése a klinikai vizsgálatok lebonyolítása során. Külön probléma, hogy sokszor rosszabb kép él ezekről a vizsgálatokról, mint ahogy manapság valójában zajlanak és állami ösztönzők sincsenek ezen számok növelésére” – tette hozzá Szalóki Katalin.

A 2023-ban, illetve a 2024 elején bemutatott iparstratégia egyértelműen hangsúlyt helyezett arra, hogy Magyarországon meg kell tartani a klinikai vizsgálatok számát, hiszen ez nemzetgazdasági érdek is. Bevételt hoz Magyarországnak, illetve spórolást jelent a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK). Olyan költségektől kíméli meg az ellátórendszert, amik másképp felmerülnének és az ellátórendszer büdzséjét terhelnék. Lényeges összetevője ennek, hogy a gyógyszergyártók akkor fognak klinikai vizsgálatokat Magyarországra hozni, ha utána számíthatnak arra, hogy a gyógyszerük finanszírozást is kaphat.