Bidló Judit: kinél hatnak az adjuváns onkológiai terápiák?

– Elkötelezett vagyok abban, hogy minél nagyobb hangsúlyt és ezzel finanszírozást kapjanak azok a diagnosztikai vizsgálatok, amelyek révén pontosabban ki lehet választani azokat a daganatos betegeket, akik valóban profitálhatnak az adjuváns terápiákból – jelentette ki Bidló Judit.

A helyettes államtitkár fontosnak tartja a meglévő adatvagyon retrospektív elemzését, a nemzeti rákregiszter pontossá és naprakésszé tételét, hogy ezek révén monitorozni lehessen az eredményességet minden részterületen. „Adatvezérelt, de emberközpontú egészségpolitikára van szükség.” Hangsúlyozta: a daganatos betegek körében javultak a gyógyulási és túlélési mutatók, viszont a rákbetegségek gyakoribb előfordulása miatt a teljes népesség körében nem csökkent a daganatos halálozás.

– Egy leegyszerűsített példával élve: 100 daganatmentessé tett beteg közül adjuváns terápia nélkül 70 betegnél nem történik kiújulás, adjuváns terápiával pedig 82 betegnél. Ez azt jelenti, hogy 12 beteg profitált a kezelésből. Az arány gyógyszerenként, betegségtípusonként más és más, de ennél a példánál maradva: mivel előre nem tudjuk, hogy melyik 12 beteg lesz az, akinek az adjuváns terápia segít végleg meggyógyulni, ezért mind a 100 beteget kezeljük. A viszonylag olcsó kemoterápiás kezelések időszakában ez az egészségügyi előny-kockázat orvosszakmai szempontok szerinti értékelés alapján pénzügyileg vállalható volt, ám az új gyógyszerek drasztikus drágulásával a költségek brutálisan elszálltak. Sem a gyógyszerkassza kiadásaiban, sem a kórházi adósságállományban nem állunk jól. Egyes területeken egy megnyert életév 90, sőt van ahol 180 millió forintba kerül. Olyan predikciós vizsgálatokra van szükség, amelyek révén leszűkíthető az a betegkör, akiknek indokolt az adjuváns terápia alkalmazása – fogalmazott Bidló Judit.

A helyettes államtitkár beszélt arról a folyamatos törekvésről, amikor korábban csak sokadik vonalban – tehát előrehaladottabb stádiumú betegeknél – alkalmazott onkológiai gyógyszereket korábbi vonalban, akár első választásként szeretnének adni az orvosok, illetve finanszíroztatni az állammal a gyógyszergyártók. – Akkor van esély a befogadásra, ha kezelhetők a pénzügyi kockázatok, például a hatás vagy hatástalanság gazdasági rizikóját nem a finanszírozó, hanem a gyártók viselik. Ezeket a gyógyszereket ugyanis nem ritka, hogy éveken át kell alkalmazni, milliós nagyságrendű havi költséggel. Ezzel is azt szorgalmazzuk, hogy például a molekuláris patológiai vizsgálatokkal személyre szabottabban ki lehessen választani, hogy kinél érdemes használni az adott terápiát – érvelt Bidló Judit.

Bidló Judit kitért arra, hogy a gyógyszerek finanszírozásán túl a technológiai fejlődéssel, a mesterséges intelligencia alkalmazásával is nyerhetők életévek. Három törekvést említett, amelyekre már futnak idehaza vizsgálati projektek. Az első, hogy a képalkotó és patológiai leletek értékelésében nagyobb szerepet kapna az új technológia. A második, hogy a NEAK-nál összegyűlt egészségügyi adatokból hogyan lehetne rizikóbecsléssel személyre szabott prevenciós és szűrési programot összeállítani a lakosság számára. A harmadik pedig, az Országos Onkológiai Intézet által indított projekt, hogy hogyan lehetne „orvos avatárok” használatával pontosabbá tenni az anamnézist, a betegkövetést, akár a páciensekkel való kapcsolattartást.

B. Papp László / MKOT

Kapcsolódó cikk: Fókuszban a korai daganatkezelés: előadások és szakmai viták a jobb betegellátásért