Termelőtevékenység vagy a fogyasztás része a gyógyítás?

Ugyan az elmúlt fél évszázadban meredeken nőtt az egészségügyre fordított kiadás, mégsem tud lépést tartani a tudományos-technológiával. „Az orvosi technológiák robbanásszerű fejlődésének is köszönhető a fejlett világban élő népesség születéskor várható élettartamának növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése, ami örvendetes, de a gyógyító ágazat forrásigényének drasztikus megugrása vállalhatatlan, kompromisszumra van szükség” – jelentette ki a Figyelő tudósítása szerint Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke egy napokban tartott konferencián. Az elmúlt pár évtizedben a korszerű orvosi eszközök mellett hatalmas tudás halmozódott föl az orvosi tudományokban is, aminek köszönhetően a korábban nem gyógyítható betegségekben szenvedők is életben maradnak, ellátásuk azonban igen költségigényes.

„Nincs optimális egészségügyi finanszírozási rendszer a világon, minden ország elégedetlen a saját finanszírozásával, ezért lehetetlen konszenzusra jutni”- jelentette ki Mihályi Péter egészségügyi közgazdász. Az ágazatnak két feladata van: a gyógyítás és az, hogy megélhetést biztosítson az ágazatban dolgozóknak – mondta.

Kijelentette azt is, hogy „a gyógyítás nem termelő tevékenység, hanem a fogyasztás része”. Ezt azzal magyarázta: Magyarországon az egészségügyi kiadások 70-80 százalékát a három év alatti és a 65 évnél idősebb populációra fordítják. Véleménye szerint ez az orvostudomány fejlődésével függ össze, hiszen a korábban még gyógyíthatatlan kórokat ma már meggyógyítják. „Generációs érdekellenét és aránytalanság van, egyre zsugorodik az aktív népesség”- fogalmazott. Szerinte az, hogy ki dolgozik és ki ne, nem korfüggő, ez társadalmi-, jogi-, nyugdíjbiztosítási rendszerek. Függvénye. Utalt Japánra, ahol a 60-64 éves korúak csoportjának 75 százaléka dolgozik, míg nálunk az 55-64 éveseknek csupán a 42 százaléka. Azt állítja, hogy Magyarországon nincs társadalombiztosítás, annak kialakítására 1992-ben volt egy kísérlet, nevezetesen az, hogy a munkáltatók és a munkavállalók járulékából fedezzék az egészségügyi ellátás költségeit. Ám mindkét réteg „összekacsintásával” elérték azt, hogy minimálbéren jelentették be a dolgozókat, így ez alapján fizették a járulékot. A járulékalap ugyanis elviselhetetlen terhet jelentett a gazdaság számára.

A konferencián tartott panelbeszélgetés során Velkey György, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke Mihályi Péterrel ellentétben kijelentette, hogy „az egészségügy igenis termelő ágazat, legalábbis a gyermekegészségügyben biztosan az”- mondta. Egyetértett a társadalmi, tudományos párbeszéddel, amelynek bázisa lehetne az MTA. Az ágazat termelő tényezőként való elismerésével kapcsolatos polémiához Karádi István, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője azt fűzte hozzá: ahhoz, hogy a fiatal nemzedék dolgozni tudjon, szükség van az idős generáció ápolására, gondozására, ami gyakran hárul a gyógyítókra.

A teljes összefoglaló a Figyelő.hu oldalon olvasható.