Rákkutatás a betegek részvételével (3.)

Az Állami Egészségügyi Központ, a kecskeméti kórház Onkoradiológiai Centruma, a pécsi Onkoterápiás Intézet, a szombathelyi Markusovszky Kórház - a cikksorozat azt mutatja be, milyen tapasztalatokat szereztek Magyarország onkológiai osztályain a klinikai kutatásokról, s egyes intézetekben mely betegségtípusok tudományos vizsgálatára koncentrálnak.

Az onkológiai centrumokban a magyar betegeknek is rendszeresen lehetőségük nyílik arra, hogy olyan gyógyszeres terápiákhoz jussanak hozzá, amelyek még nem részei a rutinkezeléseknek, ám vélhetően ígéretes jövő előtt állnak. A Rákgyógyítás magazin sorozatában azt mutatjuk be, milyen tapasztalatokat szereztek az ország onkológiai osztályain a klinikai vizsgálatokról, illetve egyes intézetekben mely betegségtípusok tudományos vizsgálatára koncentrálnak.

Korszerűbb kezelés és szakmai fejlődés

– Hiszek abban, hogy jót teszünk a betegeinknek azzal, ha minél több klinikai gyógyszervizsgálatban biztosítunk számukra lehetőséget a részvételre – jelenti ki dr. Pápai Zsuzsanna, az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) onkológiájának osztályvezető főorvosa. Azzal érvel: a kutatások révén olykor olyan hatóanyagokhoz juthatnak hozzá a betegek, amelyek nemcsak Magyarországon, de még a világon máshol sem részei a rutinkezeléseknek.

Dr. Pápai ZsuzsannaEz nem azt jelenti, hogy alkalmazásuk ne volna biztonságos: a készítményeknek egy több évig tartó tesztelési folyamaton kell megfelelniük, laboratóriumi és előzetes kísérleti vizsgálatok után teszik hozzáférhetővé a megfelelő szakmai és tudományos háttérrel rendelkező onkológiai centrumokban azon betegek számára, akik kórelőzményük alapján előnyt várhatnak az alkalmazástól.

A klinikai vizsgálatok a betegeknek – az osztályon kezelt páciensek 5-10 százaléka vesz részt kutatásban – korszerűbb kezelést, az orvosoknak szakmai fejlődést, az intézményeknek pedig jelentős megtakarítást, illetve többletbevételt jelentenek. A kutatás ideje alatt ugyanis a gyártók állják a költségeket, ám amint megtörténik a hivatalos törzskönyvezés, a betegenként akár havonta több millió forintra rúgó számlát már a gyógyszerkeretből kell kigazdálkodni.

Az Állami Egészségügyi Központban a  csont-, és lágyrészszarkómák specialistái, ezért vannak olyan klinikai vizsgálatok, amelyek egyedül itt hozzáférhetőek a betegek számára. Célzott kezelések vizsgálatai folynak mellrákos, béldaganattal kezelt betegeknél is, új módszerek bevezetését készítik elő hasnyálmirigyrák, súlyos agydaganatok és az emésztőrendszert megtámadó GIST tumorokban.

– A klasszikus kemoterápiához képest a célzott kezelések azért jelentenek előrelépést, mert azok sokkal jobb hatásfokkal képesek a daganatsejteket pusztítani. A kemoterápiás szerek hatásának az alapja ugyanis az, hogy a gyorsan osztódó sejteket roncsolják, illetve pusztítják el, ám az emberi szervezetben nemcsak a tumorsejtek osztódnak gyorsan, hanem például a vérképzőrendszer,  az ivarsejtek vagy a hajhagymák részecskéi is. A kemoterápia az egészséges sejteket is megviseli, ez váltja ki a mellékhatásokat, amelyek súlyos esetekben a laboratóriumi eredmények romlása miatt akár a hatékony tumorellenes kezelés akadályává is válhatnak. Ezzel szemben a célzott kezelések alapja az, hogy olyan vegyületeket fejlesszünk ki, amelyek csak a ráksejtek receptoraihoz képesek kötődni, ilyen módon kímélik a szervezetet és nagyobb dózisban is bevethetők –  ad magyarázatot Pápai Zsuzsanna az újabb gyógyszerek működési mechanizmusára.

A korszerű terápiák egyik része a daganatok növekedési faktorait blokkolja, míg mások a tumorok vérellátásának elsorvasztását célozzák. A célzott kezeléseket rendszerint nem önmagukban, hanem a hagyományos kemoterápiával együtt alkalmazzák, mivel a korábbi kutatások során azt tapasztalták, hogy azok kombinációban növelik leginkább a kezelés hatásosságát.

Szorosabb orvosi ellenőrzések

– A kutatások részben a sok embert érintő betegségeket célozzák, hogy tovább növeljék az eddig elért eredményeket például az emlőrák vagy a vastagbéldaganatok kezelésében. Emellett ugyancsak nagy erőfeszítések történnek azokban a betegségekben – például a hasnyálmirigyrákban –, amelyek ugyan kevesebb embert érintenek, ám ahol eddig nem sikerült áttörést elérni, tehát egy hatékony módszer kifejlesztése gyökeres fordulatot hozhat – vázolja fel a kutatások fő irányvonalát dr. Pajkos Gábor, a kecskeméti kórház Onkoradiológiai Centrumának vezető főorvosa.

Dr. Pajkos Gábor– Van jó pár nagyon ígéretes vizsgálat, amely vagy új hatóanyagon alapszik vagy korábban már eredménnyel alkalmazott hatóanyagoknak más betegségtípusban való bevetését célozza – tájékoztat a szakember. A dóziskereső vizsgálatokkal a leghatékonyabb adagolást igyekeznek beállítani, s különös figyelmet fordítanak a mellékhatásokra is, hogy a kezelések csak a legszükségesebb megterhelést okozzák a beteg szervezete számára.

– A betegek egy része elzárkózik attól, hogy részt vegyen gyógyszerkipróbálásban, inkább ragaszkodik a rutinkezeléshez, mások viszont kifejezetten érdeklődnek az újdonságok iránt. A betegeket minden részletről tájékoztatni kell, máskülönben nem is kérhető, nem is várható együttműködés. A pácienseknek ugyanis vállalniuk kell, hogy többször bejönnek az osztályra, több laboratóriumi és képalkotó vizsgálaton vesznek részt. Ez egyrészt többletenergiát igényel, másrészt viszont azzal az előnnyel jár, hogy az átlagosnál szorosabb orvosi kontroll érvényesül a kezelésük során – ecseteli Pajkos Gábor.

A főorvos hangsúlyozza: a klinikai teszteket nem úgy kell elképzelni, hogy az “utcáról behozott” hatóanyagokkal kísérleteznek. Minden készítmény, amit betegeknek adnak, nagyon szigorú ellenőrzéseken megy keresztül, mire hosszú évek során elegendő bizonyíték gyűlik össze annak alátámasztására, hogy alkalmazása biztonságos, s valószínűleg előnyt jelent a betegek számára.

– Általános tapasztalat, hogy a klinikai vizsgálatok keretében kezelt betegeknek átlagosan jobbak az életkilátásaik és az életminőségük. Ennek az a magyarázata, hogy ők a “holnap gyógyszereit” kapják, ami a kutatás adott szakaszában rendszerint semmilyen más módon nem elérhető – fogalmaz a főorvos. A tesztekbe csak olyan pácienseket lehet bevonni, akik pontosan beleillenek a vizsgálni kívánt betegcsoportba. Ez egyrészt a biztonság záloga, másrészt ez biztosítja azt, hogy a kapott eredmények nemzetközi szinten is összehasonlíthatóak legyenek.

Az orvosok csak azoknak a betegeknek ajánlják fel a részvétel lehetőségét, akiknél önmaguk is hisznek abban, hogy előnyükre válhat a terápia. A főorvos utal rá: azt tartaná szerencsésnek, ha minél több beteget be tudnának vonni klinikai kutatásokba, ám a gyakoribb vizsgálatok és az aprólékos dokumentáció miatt rendszerint korlátozott az a létszám, amit egy-egy osztály orvosainak kapacitása elbír.

A gyógyszerkipróbálások mellett Kecskeméten zajlanak molekuláris biológiai és genetikai vizsgálatok is, amelyek során például a fej-nyaki tumorok szövettani mintái és a kezelési eredmények összevetésével arra próbálnak választ találni, a különféle genetikai adottságokkal rendelkező daganatokra mennyiben hat másként egyik vagy másik kemoterápiás gyógyszer, illetve célzott kezelés.

Testi-lelki vizsgálatok

A pécsi Onkoterápiás Intézetben is több szinten folyik tudományos munka. Amint arról dr. Mangel László intézetvezető főorvos beszámol, állatkísérletes kutatások éppúgy zajlanak mint egyes kezelések hatékonyságát monitorozó vizsgálatok: kooperálnak az ország más fővárosi és vidéki onkológiai centrumaival, helyben a pécsi genetikai és biokémiai tanszékkel is. Az orvostanhallgatók bevonásával is történnek felmérések, például a betegséggel való küzdelem lelki vonatkozásait, az egyes személyiségtípusok reakcióit tanulmányozzák, hogy jobban megismerve a pszichés tényezőket, hatékonyabban tudjanak pszichológiai segítséget nyújtani a rákkal való együttéléshez.

Dr. Mangel LászlóAz intézet ugyancsak részese több nemzetközi klinikai vizsgálatnak. A klasszikus gyógyszertesztek Európa vagy a világ számos országában egymással párhuzamosan zajlanak: ennek egyrészt az a magyarázata, hogy minél több egymástól független helyről érkezzenek tapasztalatok, másrészt pedig, hogy minél rövidebb idő alatt összegyűlhessen elegendő adat egy terápiáról ahhoz, hogy azt érdemben értékelni lehessen.

– Szinte minden nagyobb betegségcsoportban folynak vizsgálatok: emlőrákban, vastagbélrákban, prosztata karcinómában éppúgy tesztelünk hatóanyagokat mint az idegrendszer daganataiban vagy a fej-nyaki régió tumoraiban – sorolja Mangel László, majd hozzáteszi: jelenleg az intézetben kezelt betegeknek mintegy 5 százaléka részese valamelyik vizsgálatnak. A kutatások nagyobb része egyes gyógyszerek vagy gyógyszer-kombinációk hatásait tanulmányozza, de a különféle módszerek optimális összhangját is keresik – nevezetesen a sugárterápiát és a gyógyszeres kezelést igyekeznek az újabb készítményeknél is úgy összehangolni, hogy azáltal a legjobb eredményt lehessen elérni, illetve csökkenteni tudják a betegek szervezetét érő megterhelést.

A kezelések fejlődése nemcsak az újabb gyógyszerek alkalmazásának irányába halad, hanem az is fontos, hogy a betegeknél minél több olyan egyéni jellemzőre bukkanjanak, amelyek nyomán egyre célzottabban lehet egyénre szabni a már rendelkezésre álló kezeléseket.

– Sugárterápiás centrumként az egyik kiemelt kutatási téma a sugárkárosodások megítélése és a szöveti károsodás kockázatának lehetőség szerinti csökkentése. A klinikai fizikusok folyamatosan optimalizálják a sugárkezelési terveket, hogy a rendelkezésre álló berendezéssel minél nagyobb hatásfokkal, az egészséges szövetek minél kisebb károsodásával roncsolják a daganatokat. Van olyan vizsgálatunk is, amely során a korábbi kezelések adatait dolgozzuk és azokból próbálunk következtetéseket levonni. Egy másik kutatás során a különböző biokémiai tumormarkerek statisztikai értékelésével próbáljuk megítélni, hogy például emésztőszervi daganatok esetében mely betegcsoportok reagálnak jobban az egyes protokollokra – tájékoztat Mangel László.

Kombinálják a gyógyszereket a sugárkezeléssel

A sugárterápiás kezelések hatékonyságnövelésére a szombathelyi Markusovszky Kórházban is nagy figyelmet fordítanak. Dr. Csejtei András, az onkológia osztályvezető főorvosa elmondja, az úgynevezett intenzitásmodulált besugárzással például a korábbinál jobban meg lehet kímélni az ép, s nagyobb sugárdózissal lehet pusztítani a daganatos szöveteket.

Dr. Csejtei András– A sugárterápiás eljárások és dózisok nincsenek olyan szigorúan behatárolva mint a kemoterápiás protokollok, ezért nagyobb a tere az orvosi mérlegelésnek, s alapvető fontosságú a rendelkezésre álló berendezések felszereltsége. Egy agytumort be lehet sugarazni két oldalról és 35 precíziós sugárnyalábbal is, ezért minden beteg kezelési tervének felállítása az onkológus, az idegsebész, a sugárterápiás szakember és a fizikus szoros együttműködését igényli – fogalmaz Csejtei András.

A speciális sugárterápiás lehetőségekből adódik, hogy Szombathelyen azon daganattípusok vizsgálatára fókuszálnak elsősorban, ahol a sugarazásnak és az új gyógyszereknek egyaránt nagy szerepe van. Ilyenek a központi idegrendszer daganatai, tehát például az agytumorok, emellett az emlődaganatok és a fej-nyaki régióban előforduló tumorok.

– A betegségek különböző fázisaiban próbálunk ki új alkalmazásokat. Egyes hatóanyagokat rögtön a műtétet követően kapják a betegek, de  vannak új kezdeményezések a kiújult daganat kezelésére, valamint olyanok is, amelyek a sokadik kiújulás, illetve áttétképződés esetén kínálnak terápiás alternatívát, hogy a betegséget minél tovább kordában tudjuk tartani – fogalmaz Csejtei András. A klinikai tesztek alatt lévő készítményeknek egy jelentős csoportja Szombathelyen is a célzott terápiák közé tartozik, azaz a klasszikus kemoterápiánál irányítottabban hat a daganatokra, kevesebb mellékhatással fejt ki erősebb daganatgátló hatást.

A gyógyszerkipróbálások mellett – hasonlóan más onkológiai centrumokhoz – Szombathelyen is zajlanak molekuláris biológiai és genetikai vizsgálatok, amelyek során egyes tumorok szövettani mintái és a kezelési eredmények összevetésével arra próbálnak választ találni, hogy a különféle genetikai adottságokkal rendelkező daganatokra mennyiben hat másként egyik vagy másik kemoterápiás gyógyszer, illetve célzott kezelés. Az azonos betegségtípusokban is keresik a tumorok genetikai eltéréseit, azt remélve, hogy ezzel választ kapnak arra a kérdésre, egyik betegnél miért hat jobban, egy másiknál pedig kevésbé egy adott terápia.

A genetikai vizsgálatok a betegek számára nem járnak többlet megterheléssel, hiszen az orvosok azokat a szövetmintákat vizsgálják, amelyeket a biopszia vagy műtét során már kivettek a betegekből. Ha sok-sok kezelési dokumentáció feldolgozása után sikerül összefüggést találni egyes genetikai jellemzők és a tumor viselkedése között, akkor a későbbiekben pontosabban előre tudják jelezni, hogy egy adott beteg melyik kezeléstől remélhet nagyobb eséllyel javulást.


Kapcsolódó cikkek:

Rákkutatás a betegek részvételével (1.)
Rákkutatás a betegek részvételével (2.)
Rákkutatás a betegek részvételével (4.)
Rákkutatás a betegek részvételével (5.)


Kapcsolódó cikkek

MKOT 2017. Minden jog fenntartva. Website by Ranlom