Mire mennyit költ az OEP az onkológiában?

Hány rákbeteg részesül célzott daganatellenes kezelésben? Milyen gyógyszereket kapnak? Mennyibe kerülnek az egyes gyógyszerek? Mennyi ideig élnek a betegek? Mekkora különbségek vannak egyes intézmények gyógyszerfelhasználásában és eredményességében? Mindezek a kérdések napirendre kerültek a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság kongresszusának nyílt OEP kerekasztal megbeszélésén. Az MKOT a szakmai felhasználók számára minden bemutatott adatot nyilvánosságra hoz.

OEP_1v

Bidló Judit, az OEP ártámogatási főosztályvezetője a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) kongresszusán tartott összefoglalójában elmondta: az országban fekvőbeteg-szakellátás keretében 30 centrum 53 osztályán, 1435 ágyon van klinikai onkológiai ellátás, míg sugárterápia, onkoradiológia 12 centrum 14 osztályának 411 ágyán működik. Járóbeteg-szakellátás keretében klinikai onkológiai osztály 94 intézményben van, sugárterápia, onkoradiológia 12 intézményben, míg klinikai onkológiai gondozással 88 intézmény foglalkozik.

A daganatos megbetegedéshez kapcsolódóan 2013-ben az Egészségügyi Alap természetbeni kiadásai közel 160 milliárd forintot tettek ki.

– Ma 3,8 millió járulékfizető van az országban, akiknek a befizetéséből kell 10 millió ember ellátását finanszírozni. Ez a költségtorta ekkora, ez áll rendelkezésre. A belső arányokon a szakmai igények szerint lehet változtatni, de a torta mérete adott – szögezte le Bidló Judit. Hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy az onkológiai ellátások különféle finanszírozási technikái nem a legkényelmesebbek a szakorvosok számára, viszont ez a bonyolult rendszer ad lehetőséget arra, hogy a lehető legjobban megtalálják egy-egy gyógyszer helyét a terápiában, s minél szélesebb körű ellátást biztosíthassanak. Az egyedi méltányossági eljárásokról megjegyezte: amelyik gyógyszerre évente 50 betegnél többnek van szüksége, azt szívesebben látnák normál befogadási eljárást követően a tételes finanszírozásban, az egyedi méltányossági eljárás ugyanis nem tekinthető finanszírozási formának.

Bidló Judit egy másfél éves időszakot elemezve, részletes adatokat mutatott be arról:

OEP_BidlóJudit_k

  • Mekkora a tételes finanszírozásban lévő terápiák havi költsége?
  • Melyik gyógyszereket használják leggyakrabban és melyeket ritkábban a vastagbélrák, a tüdőrák, az emlőrák terápiájában a szakorvosok?
  • Mekkora különbségek vannak az egyes intézmények gyógyszerválasztási és gyógyszer-felhasználási gyakorlatában
  • Mekkora különbségek vannak az egyes intézményekben kezelt betegek túlélési idejében?
  • Melyik gyógyszert hány beteg kapta meg egyedi méltányossági eljárásban és ezért mennyi pénzt fizetett ki az OEP?

Bidló Judit előadását regisztrált Olvasóink PDF formátumban itt letölthetik.


Az MKOT-OEP fórumon elhangzott kérdések és válaszok:

  • Legyen nyilvános az intézmények gyógyszer-felhasználása?

prof. dr. Bodoky GyörgyBidló Judit az intézmények gyógyszerfelhasználásáról szóló diagramokról elmondta: kollégáival szándékosan nem nevesítették, hogy az egyes adatsorok melyik intézményt takarják. Ezt azzal indokolta: ugyan az OEP a transzparencia híve, ám konszenzusnak kell arról kialakulnia, hogy melyik adatok legyenek publikusak. Bodoky György, az MKOT tiszteletbeli elnöke leszögezte: azt tartaná korrektnek, ha minden adatot beazonosítható módon nyilvánosságra hoznának. Javaslatként fogalmazta meg: az intézmények dönthessenek arról, hogy önmaguk felfedik-e, melyik grafikon takarja a gyógyszerfelhasználásukat és eredményességüket. A saját osztálya – a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centruma – részéről a teljes publicitást pártolja. Bidló Judit azt válaszolta: nem zárkóznak el ez elől, de legyen erről megegyezés az intézmények között, az OEP jogászai pedig meg fogják vizsgálni ennek jogi, adatvédelmi aspektusait.

  • Lesz onkológiai centrumszűkítés?

Ruzsa Ágnes, az MKOT elnöke azt kérdezte: lesz-e onkológiai centrumszűkítés?
Gajdácsi József, az OEP egészségügyi főigazgató-helyettese úgy válaszolt: jelenleg nincs olyan munkaanyag a birtokukban, amely szűkítésre utalna.

  • Vonják be a betegszervezeteket a döntésekbe!

Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a civil szervezetek nevében azt kérte: „ne döntsenek rólunk, nélkülünk!” Indítványozta, hogy a döntéseknél legyenek ott a betegszervezetek is, aminek a finanszírozó számára meglenne az a hozadéka is, hogy a civil részvétel révén kisebb lenne a döntések hátterét megkérdőjelező gyanakvás.
– Személyesen teljesen egyetértek a minél nagyobb transzparencia megvalósításával, ez mindannyiunk közös érdeke – jelentette ki Gajdácsi József. Ugyanakkor megjegyezte: az OEP számára a jogszabályok szabályozzák a követendő eljárásrendet, ezért azt javasolta, hogy a betegszervezetek a szakmapolitikát alakító államtitkárság felé juttassák el javaslataikat.

  • Területi egyenlőtlenségek és szűrővizsgálatok hiánya

– Szívesen látnék olyan grafikont, ahol megyénként és Budapesten is kimutatják, hogy egy adott daganatos betegség költsége hogyan viszonyul egymáshoz. Szeretnék olyan ábrát is, hogy egyedi méltányossági ellátásban hány budapesti és például hány Békés megyei beteg részesül? Végül szeretném tudni, hogy az OEP daganatszűrésre miért nem fordít anyagi eszközöket? Hiszen az legalább olyan hatékony lenne a daganat ellenes küzdelemben, mint az előrehaladott stádiumban lévő betegek költségeinek a fedezése – hangzott Lapis Károly professzor hozzászólása. Megjegyezte azt is: a szájüregi rák növekvő előfordulását látva már évekkel ezelőtt javasolta, hogy a fogorvosok a kreditpontjaiknak egy részét csak úgy szerezhessék meg, ha olyan körzetekben végeznek szájüregi szűrést, ahol nincs pénze fogorvosra a lakosságnak. Megjegyezte: „az nem lakossági szűrés, ha egy-egy PR akció keretében ingyenesen hirdetnek vizsgálatokat, ahová interneten kell bejelentkezni. Az éjszakai szűrés sem lakossági szűrés, hanem PR tevékenység.” Lapis professzor ezek mellett felvetette még az onkológiáktól távol élő betegek hazautazásának, betegszállításának hiányosságait.
Gajdácsi JózsefGajdácsi József azt válaszolta: az OEP finanszíroz szűrési célú vizsgálatokat is, ám kétségtelen, hogy ezek volumenében és a ráfordított összegben is elmaradnak a nyugati országok gyakorlatától. Hozzátette: az OEP-nek mindig az aktuális finanszírozási szabályok szerint kell finanszíroznia, ebbe pedig eddig nem lehetett szűrési programokat országos szinten végigvinni. Egyes területeken ugyanakkor voltak előrelépések, Gajdácsi József ezek között említette, hogy újabb mammográfiás vizsgálatokat fogadtak be intézményi szinten. Elismerte, hogy a szűrési akcióknak van propaganda célja is, mert a lakosság tudatosságát és részvételi hajlandóságát is növelni kell. Megjegyezte: a 160 milliárdos onkológiai költségekben nem jelennek meg azok a diagnosztikai vizsgálatok, amelyeket daganatos betegség kizárása okán végeztek és „sine morbo” eredménnyel zárultak. Leszögezte: egyetért abban, hogy a szűrésekkel előbbre kell lépni. A megyei bontású gyógyítási és költségadatok iránti igényről azt válaszolta: az OEP adatállománya alkalmas arra, hogy pontosan le lehessen belőle követni egyes folyamatokat, a kutatásokat, az adatok feldolgozását és a feldolgozott adatok publikálását célzó kezdeményezéseket támogatják és segíteni fogják.

  • Hiányszakma az onkológia vagy sem?

Boér KatalinBoér Katalin kérdése úgy hangzott: az onkológia hiányszakma-e vagy sem? Kérdésének apropóját az adta, hogy kórházukban egy rezidens nem kapott meg bizonyos előnyöket, mondván: az onkológia nem hiányszakma. Boér Katalin felvetette: ha az OEP látja az egyes orvosok gyógyszerfelírási szokásait, akkor van adatuk arról, hogy hány szakorvos dolgozik valójában daganatellenes terápiás területen, hiszen nem a végzettség számít, hanem a gyakorlati munka.
Bidló Judit leszögezte: azt nem tudja megválaszolni, hogy hiányszakma-e az onkológia, azt viszont valóban látják, hogy egyes orvosok mennyi adatlapot töltöttek fel. Bodoky György hangsúlyozta: az osztályvezetők meg tudják mondani, mennyire hiányszakma az onkológia, hiszen csaknem mindenhol tudnának több orvost alkalmazni, de a kollégák inkább elmennek, mintsem jönnének.

  • Ki írhasson fel gyógyszereket?

Ruzsa Ágnesdr. Révész JánosRuzsa Ágnes megjegyezte: örül annak, ha a társszakmákban vannak klinikai onkológiai szemléletű kollégák, de nem ért egyet azzal, hogy nem gyakorló onkológusoknak is legyen lehetősége onkológiai terápiák felett diszponálni.
– Nem lehetne a jogosultságot pecsétszámhoz kötni? – tette fel a kérdést a veserákos betegek ellátásával összefüggésben Révész János, hangsúlyozva, hogy a kezelőorvos felkészültsége alapvetően befolyásolhatja a terápiák eredményességét is. Révész János rámutatott, hogy földrajzilag aránytalan a veserák kezelésére jogosult centrumok elhelyezkedése, ez pedig aránytalanul nagy terhet ró a betegekre, ezért ezen változtatni kell.
Bidló Judit azt válaszolta: tudnak az aránytalanságról, s meglátása szerint az illetékes tagozat fog ebben változást kezdeményezni. A másik kérdésről megjegyezte: azt, hogy ki lehet gyógyszerfelíró, jogszabály határozhatja meg, s ezt a minisztérium teszi közzé, előtte viszont kötelezettsége van erről a szakmai kollégiummal egyeztetni.
Gajdácsi József a gyógyszerek rendelésének jogosultságáról elmondta: évekkel ezelőtt is felmerült már a dilemma, hogy a jogosultságoknál a centrumot vagy az orvost kell-e definiálni? Ez azonban nagyon komplex kérdés, hiszen például egy-egy orvos be- vagy kilépése mindig jogszabályváltozást tenne szükségessé, illetve az OEP nem orvosokkal, hanem intézményekkel áll szerződésben, s intézményeket finanszíroz.

  • Gyógyszerkeretek felhasználása

Boér Katalin kérdezett a gyógyszerkeretekről is. Amint fogalmazott, bár még nem fordult elő, hogy gyógyszer nélkül maradtak, de időről-időre visszatérő görcsöt jelent az osztályvezetőknek, hogy kifut az éves gyógyszerkeretük. Bidló Judit azt válaszolta: szeretnék, hogy a keretek jobban kontrolláltak legyenek és gördülékenyebb legyen a beszerzés, de azt is ösztönzik, hogy az intézmények is nagyobb felelősséget tanúsítsanak a tervezésben és a felhasználásban. Hozzátette: ha valaki már az év elején jelzi a várható problémát, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy mire kell, az OEP-nek legyen mozgástere beszerezni a szükséges mennyiséget, s ne a negyedik negyedévhez közeledve kelljen aggódni amiatt, folytathatók-e a terápiák.

Az előadásban és a fórumon elhangzottakkal kapcsolatban további információkért és az MKOT elnökségének bármely részterülettel kapcsolatos álláspontjáért B. Papp László sajtószóvivő kereshető a (0630) 261-8789 telefonszámon, illetve a megkereséseket, visszajelzéseket, véleményeket fogadjuk az mkotweb@gmail.com címen is. Hivatalos OEP nyilatkozatért a sajto@oep.hu címre kell a megkeresést küldeni.

 


Kapcsolódó cikkek

MKOT 2018. Minden jog fenntartva. Website by Ranlom