Milyennek értékelik a páciensek az orvosi ellátást?

A 18-60 éves lakosság 52 százaléka elégedett a hazai egészségügy személyzetével, és a többség jónak tartja a műszer- és berendezésállományt, a rendelők, kórházak elhelyezési körülményeit is. Ugyanakkor csak kevesen érzik azt, hogy az ellátórendszerben ők lennének az igazán fontosak – derül ki abból a kutatásból, amelyben az egyik egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató mérte fel az állami egészségügy minőségének megítélését.

Az egészségügy minőségéről megfogalmazott állítások közül „Az állami egészségügyben jól felkészült orvosok, nővérek dolgoznak” mondat megítélése (-100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán) +28-as átlagot kapott, ami azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív korúak többsége meglehetősen elégedett az egészségügy személyzetével. Azt az állítást, hogy a „beteg az állami egészségügyben figyelmet és kedvességet kap”, illetve azt, hogy „az állami ellátásban a beteg biztonságban van” a gazdaságilag aktív korúak összességében semlegesen ítélik meg. Az egészségüggyel kapcsolatban megfogalmazott állítások közül a legalacsonyabb átlagot (-17) „az állami egészségügyben én vagyok a legfontosabb” állítás kapta.

A felmérés kiterjedt az orvosok és gyógyszerészek munkájának megítélésére is. A 18 és 60 év közötti válaszadók (-100-tól +100-ig terjedő egyenlegskálán +46-os átlagos osztályzattal) jónak ítélik meg a háziorvosok munkáját. A szakrendelői orvosok munkájának minőségét némileg gyengébbnek tartják, mint a háziorvosokét, de munkájukat a relatív többség (átlagban +27 ponttal) még így is jóra értékelte. A válaszadók a kórházi orvosok munkájának minőségével elégedettek legkevésbé, de a kórházi munkát a relatív többség még így is jóra értékelte (+12). A gazdaságilag aktív korú lakosság (az egyenlegskálán +53 ponttal) nagyon jónak ítéli a gyógyszertárak és a gyógyszerészek munkáját. A kórházi orvosokét kivéve minden szakma megítélése javult az elmúlt egy évben.

A felmérést megrendelő egészségpénztár tagjainak körében a háziorvosi ellátás minőségének megítélése kisebb hullámzást követően javult az elmúlt négy évben, miközben a szakrendelői ellátás minősége enyhén, a kórházi ellátásé pedig jelentősen romlott.

A kutatás megállapításait ismertetve Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke azt mondta: „Ha a sors úgy hozná, a tagjaink mintegy fele kész lenne fizetni a magánellátásért a jelenlegi, tb-finanszírozta szakrendelői ellátás helyett. Közülük 27 százalék főként azért, mert jobbnak véli a magánellátás minőségét, 24 százalék azért, mert akkor mehet az orvoshoz, amikor tud, további 24 százalék pedig azért, mert így jutna rá elég idő. Azok közül, akik nem fordulnának magánellátóhoz, 56 százalék azért nem fizetne, mert már így is fizeti a tb-t, 35 százalék pedig azért, mert nem tudná kifizetni a magánszolgáltatót.”