Kevesen élnek az otthoni szondatáplálás lehetőségével

A magyar orvosok szerint a szolgáltatás csökkenti a kórházak leterheltségét és a kezelések költségeit, de pártolják a gyógyulás folyamatában betöltött szerepe miatt is. A szakma mégis bizonytalannak látja az otthonápolás elterjedésének jövőjét annak alacsony ismertsége miatt – derült ki a 15 éves Otthonápoló Szolgálat felméréséből. Az orvosok megfigyelését alátámasztják a statisztikák is: Magyarországon tizedannyian élnek az otthoni szondatáplálás lehetőségével, mint Európa nyugati részén. Az évente több mint ezer páciensnek segítséget nyújtó szervezet szerint fontos hangsúlyozni, hogy a terápiával hosszabb és teljesebb élet élhető, hiszen a szondatáplálás akár szinte észrevétlenül is történhet.

Sokan gondolják, hogy szondatáplálásra csak idős, elesett emberek szorulnak, pedig bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tud – a szükséges tápanyagok szempontjából – elegendőt enni. A daganatos betegek mellett a súlyos autóbalesetet vagy égési sérüléseket szenvedők és az emésztőrendszeri vagy az idegrendszeri megbetegedésekkel küszködők állapota is kritikusabbá válhat, ha túl sokat veszítenek testsúlyukból. Az akár 25-30 kilós, hirtelen fogyás esetén a szervezet nem kapja meg a működéséhez szükséges tápanyagokat, és így a gyógyulás is tovább tart vagy veszélybe kerül. Ilyenkor van szükség a szondára, amely kiválthatja a szájon keresztüli táplálást azzal, hogy közvetlenül a gyomorba vagy a bélrendszerbe juttatja a tápszert.

„Talán meglepő, hogy a bármilyen okból kórházba kerülők 40 százalékát érintheti az alultápláltság veszélye, 15-20 százalékuk esetében pedig már az első naptól kezdve indokolt lenne a tápszerek adása, hiszen – ha későn ismerik fel a problémát – a betegek akár 25-30 kilós súlyveszteséget is elszenvedhetnek” – mondta el Hoffmann Piroska, az Otthonápoló Szolgálat alapítója, egykori vezetője.

2011-ben összesen 53 509-en részesültek otthoni szakápolásban, ami 2009-hez képest 7%-os növekedést jelent. Ebből csak 1-2 %-ra tehető az otthoni szondatáplálás, amely még mindig csak tizedannyi pácienshez jut el, mint Európa nyugati részén. A szolgálat munkatársai szerint az otthoni környezetnek a betegségtudat leküzdésében és a felépülés folyamatában is fontos szerepe van.

Stelczné Berényi Tünde főnővér hangsúlyozza: „A szondákat nem úgy kell elképzelni, hogy egy cső lóg ki az emberből. Akár teljesen észrevétlenek is maradhatnak a ruha alatt, ami sokat segít abban, hogy az érintettek ne érezzék különcnek magukat.”

Az orvosok szerint a kórházak kapacitáshiányára is megoldást jelenthet, a magyar orvosok háromnegyede is úgy látja, az otthonápolás egyik legfőbb előnye, hogy hozzásegíti a betegeket a teljesebb élethez és a gyógyuláshoz – derült ki a 435 orvos megkérdezésével készült felmérésből, amelyben a válaszadók az ellátórendszerre gyakorolt pozitív hatásokat is kiemelték. A szakemberek szerint a szolgáltatás elterjedése tehermentesítené az egészségügyi személyzetet, és ezzel enyhülést hozhatna a kórházak súlyos kapacitáshiányára is. Közel kétharmaduk egyetért abban, hogy az egészségügyi kassza szempontjából kifejezetten előnyös lenne az otthonápolás elterjedése, sokuk mégis bizonytalannak látja a szolgáltatás jövőjét, mert túlzottan alacsony az ismertsége.

„Gyakran felmerül az a tévhit is, hogy a szondatápláláshoz szükséges tápszer költséges, pedig valójában jóval kedvezőbb árú, mint a készétel turmixolása, mind amellett, hogy biztonságos körülmények között könnyen biztosítható a standard, kiegyensúlyozott tápanyagbevitel – legyen szó kórházi vagy otthoni környezetről” – tette hozzá Hoffmann Piroska, aki szerint az adott tápszertől és a finanszírozási szinttől függ a betegek otthoni ápolásának költsége. A készítmények betegtérítési díja általában nem haladja meg a napi 300 forintot. Egyébként az otthonápolás, így a nővérek látogatása is díjmentes.