Búcsúztatással emlékeztek Rácz Károly professzorra

Rácz Károly 2017. február 13-án hunyt el, az emlékére rendezett búcsúztatón gyertyagyújtással és méltató beszédekkel tisztelegtek a Doktori Tanács egykori elnöke, a II. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, korábbi igazgatója emléke előtt munkatársai, tanítványai, barátai. Rácz Károlynak úttörő szerepe volt a neuroendokrin daganatos betegek izotópkezelésének megszervezésében is.

RáczKárolySzél Ágoston rektor beszédében közeli ismerőseinek esetein keresztül villantotta fel Rácz Károly elhivatott orvosi tevékenységét. Mint mondta, a professzor esélyt adott a legsúlyosabb betegeknek is, minden porcikájából sugárzott a szakmai hozzáértés, az erő és a hit, ami nélkülözhetetlen a gyógyításhoz. Köszönetet mondott, amiért az egyetem egyik legismertebb és legelismertebb professzoraként növelte azt a hitet, amely a betegekben az orvosaik iránt ébred. A gyógyulás ugyanis nem csak a tudós professzor tudásán, hanem a beteg és az orvos hitén is múlik – hangzott el a rektor beszédében. Bejelentette, kezdeményezi, hogy a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolája a szükséges jogi lépéseket követően Rácz Károly nevét viselje, így minden jövendőbeli hallgató tudni fogja, ki volt ő – derül ki a Semmelweis Hírek összefoglalójából.

Rácz Károly az egyetem hármas szerepét egy személyben testesítette meg: orvosként, kutatóként és tanárként egyaránt példás munkát végzett – mondta Igaz Péter, a II. Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója. Gyakran éjszakába nyúlóan dolgozott, sokszor este is betegeivel beszélgetett, igyekezett megoldani gondjaikat, páratlan empátiás képességekkel rendelkezett – idézte fel a professzor erényeit. Rácz Károly érdeklődése az endokrin daganatok kutatása iránt alapvetően meghatározta a klinika kutatási irányát – mondta az igazgató. Hozzátette, a professzor az idén 13 éves endokrinológiai továbbképző tanfolyam elindítója is volt, amit a tervek szerint hamarosan róla fognak elnevezni. Belgyógyászati polihisztor volt, az utolsó nagy belgyógyászok egyike, aki szinte valamennyi területen segítséget tudott nyújtani – méltatta Igaz Péter a professzort hangsúlyozva, viszonylag rövid pályája alatt is képes volt maradandót alkotni.

Papp Zoltán, az Orvosi Hetilap főszerkesztője ismertette, Rácz Károly 6 éven át volt az Orvosi Hetilap főszerkesztője, előtte 4 évig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett, ez idő alatt sokat tett a lapért, munkássága egyik legnagyobb eredménye, hogy az újság 2015-ben impakt faktoros lett. A lap kuratóriuma tiszteletbeli főszerkesztőnek nevezte ki a professzort, és neki ítélik posztumusz az idei Markusovszky-díjat.

Tóth Miklós, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság (MEAT) főtitkára egyebek mellett arról szólt, hogy az egyetemen betöltött tisztségei mellett Rácz Károly meghatározó munkát végzett a társaság életében, főtitkárként és elnökként pezsgő szakmai tevékenységet hívott életre. Megemlítette, hogy a professzor volt a hormonális szabályozó mechanizmusok doktori program elindítója. Kutatásszervező tevékenységéről szólva hangsúlyozta, az endokrinológusok nagy része sokat köszönhet önzetlen támogatásának: témavezetésével 15-en szereztek PhD-fokozatot, két tanítványa pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.