ASCO tanulságok az MKOT szimpóziumon

A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Update’15 szimpóziumára több mint 250 szakorvos regisztrált. Az ASCO világkongresszuson elhangzó vizsgálati eredményeket bemutató, s a felmerülő dilemmák megbeszélésére lehetőséget adó továbbképzésen ebben az évben is betegségtípusonként adtak áttekintést a felkért szakemberek a fókuszban lévő területekről.

Bodoky György – Ebben az évben az immunterápia lehetőségei hozták a legtöbb újdonságot. Sokan úgy érezték, hogy a 2015-ös chicagói ASCO kongresszus unalmasabb volt, mint más években megszoktuk. Kétségtelen: nem volt olyan izgalmas klinikai vizsgálati eredmény ebben az évben, amely áttörést hozott volna valamelyik daganattípusban. Ugyanakkor számomra az ASCO-nak, így az MKOT által megszervezett Update’15 szimpóziumnak is a legfontosabb tanulsága, hogy nemcsak a gyógyszeres terápiák újabb és újabb generációja hozhat előrelépést, hanem a már meglévő eszközök alkalmazásának optimalizálása is, amely ugyancsak hozhat életelőnyt a betegeinknek – fogalmazta meg prof. dr. Bodoky György, az Update’15 szimpózium elnöke a számára legfontosabb üzenetét a június 12-13-án Mátraházán tartott onkológiai továbbképzésnek.

– Az ASCO-n napirendre került, hogy a vastagbélrákban a gyógyszeres kezeléseket kiegészítő májmetasztázis-roncsolás legkülönbözőbb formái is jelentős mértékben tudják a gyógyszeres terápia eredményeit javítani, ezzel a betegek sorsát befolyásolni. Vagy veserákban is azt látjuk, hogy a korábbi időszak szekvenciacsatái után kirajzolódtak a különféle vonalban alkalmazható kezeléstípusok, s immár ezek finomhangolása történik – említett példaként két daganattípust Bodoky György.

Ruzsa Ágnes– Ugyan az idei ASCO kevés újdonságot hozott, viszont számos olyan információt kaptunk, amelyek bennünket, praktizáló szakorvosokat segítenek és megerősítenek abban, hogy a rendelkezésre álló kezelések megfelelő alkalmazásával minél jobb hatékonyságot érjünk el – erősítette meg az elhangzottakat dr. Ruzsa Ágnes. Az MKOT elnöke az immunterápiák terén széles körben elindult kutatásokat, illetve a molekuláris genetikai vizsgálatok átértékelődését emelte ki a napirendre került témák közül. Hangsúlyozta: az amerikai kongresszus egyik leggyakrabban használt kifejezése az „érték alapú” ellátás volt, számos szekcióban és plenáris ülésen kapott hangsúlyt az egészségügyi szakközgazdászok részvétele is. Az immunterápiák esetleges szélesebb körű térnyerése ugyanis a korábbi időszakban már megtöbbszöröződött kezelési költségeket várhatóan újfent többszörözni fogja, így immár világszerte elodázhatatlan szakmai és társadalmi konszenzusra jutni a felvállalható költségekről, s nem tartható fenn a „minden áron való kezelés” megközelítés sem.

Amint Ruzsa Ágnes kitért rá, az érték alapú megközelítés nemcsak a gyógyszerek árára vonatkozik. Egyre fontosabbá válnak például a teljes túlélési előny mellett az életminőségi kérdések, s hogy egy kezelésnek a statisztikailag kimutatható előnye mikor éri el azt a szintet, hogy érdemben kijelenthető legyen: értéket ad a beteg számára.